Sint-Franciscuskerk, Antwerpen, Belgium (Szent Ferenc kapucinus / ferences templom), 2016. augusztus 30. (Amahoro)
Santa Teresa del Bambin Gesù templom, Bologna, Olaszország, 2018. december 18. (miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter: Salvini)
Lampedusa, Olaszország, 2019. augusztus 21., a Catholic Action tagjai a plébánosukkal (miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter: Salvini)
S. Maria Maggiore templom, Pistoia (Toscana), Olaszország, Biancalani Massimo atya, a “vörös pap”, 2019. november 25. (miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter: Salvini)
San Luigi dei Francesi templom, Róma, Olaszország, 2019. december 16. (miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter: Salvini)
Una mattina mi sono alzato,o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao! Una mattina mi sono alzato,e ho trovato l’invasor.O partigiano, portami via,o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao! O partigiano, portami via,ché mi sento di morir. E se io muoio da partigiano, (E se io muoio sulla montagna)o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao! E se io muoio da partigiano, (E se io muoio sulla montagna)tu mi devi seppellir. E seppellire lassù in montagna, (E tu mi devi seppellire)o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao! E seppellire lassù in montagna, (E tu mi devi seppellire) l’ombra di un bel fior.Tutte le genti che passeranno, (E tutti quelli che passeranno)o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao! Tutte le genti che passeranno, (E tutti quelli che passeranno) Mi diranno «Che bel fior!»(E poi diranno «Che bel fior!») «È questo il fiore del partigiano», (E questo è il fiore del partigiano)o bella, ciao! bella, ciao! bella, ciao, ciao, ciao! «È questo il fiore del partigiano, (E questo è il fiore del partigiano) morto per la libertà!»
Magyar fordítás (variációk zárójelben)
Egy reggel felébredtem. Ó, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem! Visz’lát’! Egy reggel felébredtem. És a megszállókat itt találtam. Ó, partizán, vigyél el engem! Ó, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem, Minden jót Kedvesem! Visz’lát’! Ó, partizán, vigyél el engem! Mert érzem a halál közelít. És ha partizánként halok meg (És ha a hegyek között halok meg) Ó, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem! Visz’lát’! És ha partizánként halok meg (És ha a hegyek között halok meg) Te kell, hogy eltemess. Fenn a hegyek közt temess el (És el kell majd temetned) Ó, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem! Visz’lát’! Fenn a hegyek közt temess el (És el kell majd temetned) Egy szép virág árnyéka alá És az emberek, kik arra járnak (És mind azok kik arra járnak) Ó, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem! Visz’lát’! És az emberek, kik arra járnak (És mind azok kik arra járnak) Mondják majd nekem: “milyen szép virág” (Azt mondják majd: “milyen szép virág”)” Ez a virág a partizáné (Ez a partizán virága) Ó, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem, Minden jót, Kedvesem! Visz’lát’! Ez a virág a partizáné (Ez a partizán virága) Aki a szabadságért halt meg”
Magyarított változat
Eljött a hajnal, elébe mentem, Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, Eljött a hajnal, elébe mentem, És rám talált a megszálló. Ha partizán vagy, vigyél el innen, Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, Ha partizán vagy, vigyél el innen, Mert ma érzem, meghalok! Ha meghalok majd, mint annyi társam, Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, Ha meghalok majd, mint annyi társam, Légy te az, ki eltemet. A hegyvidéken temess el engem, Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, A hegyvidéken temess el engem, Legyen virág a síromon. Az arra járó, ha megcsodálja, Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, Az arra járó, ha megcsodálja, Mondja azt, hogy szép virág. Az ő virága, a partizáné, Ó bella ciao, bella ciao, bella ciao, ciao, ciao, Az ő virága, a partizáné, Ki a szabadságért halt meg.
A mi olvasóink biztosan nem hiszik igazi jóslatnak, de hátha más is idetéved. Mivel a mai magyar világunk sajnos sötét babonás világ, a biztonság kedvéért ideírjuk: a szerző NEM Nostradamus, hanemSzentmihályi Szabó Péter. A mű NEM jövendölés, hanem irodalmi alkotás. Viszont a többi stimmel…
Harminc évvel a rendszerváltozás után Harminc évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy Egyházunk és népünk ajándékba kapta a történelem Urától a szabadságot, amiért korábban sokan küzdöttek és szenvedtek. A rendszerváltozás után azonban tömegek érezték úgy, hogy munkájukra nincs szükség és ők maguk is feleslegessé váltak. Megjelentek a hajléktalanok, a nyilvánvaló nyomorúság is megmutatkozott. Felütötte fejét a magántulajdon erkölcsi legitimitásának problémája is.
A kereseti lehetőségek közötti kirívó aránytalanság a munkanélküliséggel párosulva oda vezetett, hogy régiónk fiatalsága nagy tömegben vándorolt nyugatra. A kis nemzetek sajátos nyelve, kultúrája, közösségi tapasztalatának értékei is veszélybe kerültek a népesség fogyásával. Pedig a nemzetek hozzátartoznak a teremtés gazdagságához, létüket az Egyház is értékeli.
A fiatalok távol kerültek a nagyszülőktől, akik a szoros emberi kapcsolatokkal erősíthetnék a szolidaritást és a közösségérzetet a nemzedékek között. A fiatalok távolra költözése sok családban fokozza az idősek elmagányosodásának problémáját. A családok segítése, az értelmes életet kínáló közösségek erősítése és az isteni Gondviselésbe vetett bizalom megújítása mind olyan értékek, amelyekért sürgetően cselekednünk kell.
A világgazdaság súlyos aránytalanságai, a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt egyre nagyobb méreteket öltő szárazság, az ivóvízkészletek szűkössége, valamint a háborús összeütközések sok kérdésben egészen átfogó, nemzetközi felelősségvállalást tesznek szükségessé.
Az evangéliumból fakadó élet, ha szükséges, szembe mer szállni az igazságtalan társadalmi struktúrákkal. Az egység és a béke embereiként ellenállhatunk a kíméletlen haszonszerzés és megalázás mai formáinak. Kultúránkat átjárja az erőszak, mégis gyengédséget kell tanúsítanunk embertársaink iránt, a könyörtelenül felfokozott hajszában Krisztus tanítása szerint türelemmel kell feléjük fordulnunk.
/…/
Keresztény hitünk csak akkor hiteles, ha a szeretet cselekedetei fakadnak belőle. Ha nem halljuk meg a szegények kiáltását, akkor halott a kereszténységünk, akkor elveszítjük az emberiességünket, akkor a társadalmunk szeretetlenné, embertelenné lesz. Sok idős ember él elhagyottan, segítség nélkül, sok gyermek és fiatal számára igen nehéz a felemelkedés, a szegénységből való kitörés.
Igen sok ember betegségekkel küszködve éli végig a földi élete utolsó 10–15 évét. Sokan magukra maradnak ezen nehézségek között. Fontos volna az idősek otthoni ápolását segíteni és több segítséget nyújtani az ápoló családtagoknak. Szükséges a szociális ágazat bérrendezése, anyagi és erkölcsi megbecsültségének erősítése.
A mintegy húszezer hajléktalan jelentős hányada nagyon gyenge (vagy egyáltalán nem létező) családi háttérrel rendelkezik, sokan közülük pszichiátriai kezelésre vagy elhelyezésre is szorulnának. Fontos volna a hajléktalanok számára személyre szabott, egyedi megoldásokat keresni, különösen is a pszichiátriai bentlakásos intézményi férőhelyek számát növelni.
A cigányság 87%-a a rendszerváltozás előtt munkaviszonyban volt. Sok kapcsolat szövődött romák és nem romák között, és a legtöbb család biztos jövedelemmel rendelkezett. 1993-ban a munkaképes cigányoknak csupán mintegy 28%-ának volt munkahelye, vagyis három év alatt több mint 2/3-uk elveszítette az állását. Az elmúlt időszakban ismét nőtt körükben a foglalkoztatottság: 2013-ban az aktív korú romák 26%-a, 2017-ben már 45%-a dolgozott.
A magyarországi cigányság iskolázottsága az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben javult. Egész Európában nálunk a legjobbak az iskolázottsági mutatók a roma lakosság körében. Ezen a téren a magyar társadalom 40–50 év óta nagy erőfeszítéseket tett, és ennek ma már láthatóak a gyümölcsei. Azonban a cigány fiatalok 60%-a a végzettség megszerzése előtt hagyja el a közoktatást. Ugyanakkor a szegénység nem csak a cigányság problémája. Sok tízezer olyan nem roma család is él hazánkban, akik a legalapvetőbb szükségleteknek is híjával vannak. Az ilyen körülmények között felnövő gyermekek számára rendkívül nehéz a kitörés a szegénységből, a nyomorból.
Fontos egyensúlyt kialakítani a munkára való ösztönzés és a legsérülékenyebb társadalmi rétegek emberhez méltó életfeltételeinek biztosításához nyújtott segítség között. Szükséges, hogy a leghátrányosabb térségekben ne csak az oktatás fejlesztésére fordítsanak figyelmet, hanem a családsegítésre, a közösségek építésére és az intézményekkel való kapcsolatok erősítésére is.
/…/
Fel kell építeni egy igazságosabb, emberségesebb világgazdasági rendszert. A gazdasági tevékenység legfőbb célja nem a haszon maximalizálása, hanem a közjó, vagyis az ember java kell, hogy legyen. Az igazságosabb világgazdasági rendszer létrejöttéhez szükséges az ember erkölcsi megújulása. Amilyen az emberi értékrend, olyan lesz a ráépülő gazdasági rend is. Újra meg kell tanulnunk a szerénység, az anyagiak használatában való egyszerűség és a mértékletesség erényét.
Korlátot kell szabni annak, hogy a Föld vagyona kevesek kezében koncentrálódjon. Az emberhez méltó megélhetéshez való jog, amely minden embert megillet, megelőzi a magántulajdonhoz való jogot. Az egyes ember mint tulajdonos csak kezelője az általa birtokolt javaknak. Felelősséggel tartozik használatukért az egész emberiség és az eljövendő nemzedékek felé is. Megfelelő szabályozással meg kell fordítani a vagyonkoncentráció jelenlegi irányát.
***
Részletek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia “Megújulás a szeretetben” című megnyilatkozásából (Budapest, 2019. november 13., a magyar szentek és boldogok ünnepén)
József Attila: Mondd, mit érlel… Részletek Elmondják:Bánffy György, Koncz Gábor, Sinkovits Imre, Básti Lajos – Filmtári katalógus93. oldal 492. – http://old.minap.hu/mivid.php?ext.a14655 (Elmondja: ⇒⇒ Major Tamás)
A kormányoldali sajtó hirtelen azt a képtelenséget kezdte állítani, hogy Angela Merkel kvázi Orbán Viktor híve lett. Meg hogy Angela Merkel azt mondta augusztus 19-én Sopronban, hogy az Orbán-kormány jól használta fel az EU-s pénzeket. Ez az újabb butaság nemigen érdekelt volna senkit, sok vizet nem is zavart volna. Ők már ilyenek, na und? Egyrészt a rezsim hívői még azt is elhinnék, hogy Orbán Viktor UFO, úgyhogy az imádottjuk iránti lelkesedésüket holmi Angela Merkel fokozni sem tudná. Ők már úgyis régről biztosak benne, hogy Orbán Viktor a Földkerekség legjelentősebb politikusa (mit politikusa? – államférfija!). Másrészt a rezsim ellenzői azt sem hinnék el a kormánysajtónak, ami netán (véletlenül) igaz. Úgyhogy súlya ennek az újabb kalabálásnak nem lett volna.
Csakhogy! az ellenzék – mondjuk inkább így: az állítólagos ellenzék – jó nagy dobra verte, ráadásul két oldalról is indítva:
Az egyik oldalról Gyurcsány lapja, a Nyugati Fény kezdte: először azt állította, hogy Merkel nem ezt mondta, azaz a kormánysajtó hazudik. Ebben nincs még újdonság, meg végeredményben igaz is. Úgyhogy a Gyurcsány-hívők nyomban telekürtölték a közösségi médiát: nem mondott ilyet Merkel! Mikor már nemcsak a balliberális oldal, hanem az egész ellenzéki oldal kezdett belelkesülni, a Nyugati Fény lehűtötte a kedélyeket. Egyszer csak közölte, hogy legnagyobb sajnálatukra tévedtek: Merkel bizony ezt mondta. Rögtön mindjárt jó nagy címmel, hogy senkinek se kerülhesse el a figyelmét, hozták a nyilvánvaló kormányreklámot:
Majd a biztonság kedvéért – a nemzeti gyász fokozása okán – még ezt is hozzátették:
Rossz hírünk van.
A kormányoldali sajtó rajtaütésszerűen hip-hip-hurrába kezdett, az orbánisták nyilvánosan mennybe mentek, Orbán Viktor a szemünk előtt megdicsőült. Szép munka volt, Nyugati Fény!
Merkel persze nem dicsérte sem az uniós pénzek felhasználási módját, sem a rezsimet, de ez nem gátolta meg az ún. ellenzéki sajtót, hogy végigvonuljon benne az ellenzék történetének valószínűleg legegyértelműbb Orbán-propagandája. Mivel a Nyugati Fény Gyurcsány lapja, s mivel Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki párttá vált DK vezére, a rezsim bármely oldali ellenzői meg kellett, hogy értsék belőle: nincs remény.
Köszönjük, Gyurcsány Ferenc! Melyik oldalon is tetszik állni? Csak nem ott, ahol régi protezsáltja, Toroczkai László is?
Vannak még az ún. függetlenek, akik potenciális reményadók. Erről az oldalról is közöltetett a néppel: vége van, nincs remény. Szél Bernadett nagy keserűen nem kevesebbet állított, minthogy:
De tényleg! Mármint tényleg ezt posztolta Szél Bernadett – aki mégiscsak országgyűlési képviselő. Régi tettestárs: csak tudja, mit beszél! Hogy miből gondolta? Talán a sajtótájékoztatóról beszámoló német vezércímből:
A mondat mellékmondati szórendű, ún. “KATI” szórend, amely egy nagyon erősen kötött szórend, a szavak sorrendje nem cserélhető föl, mert egészen más lesz a jelentés. A “KATI” szórend a következő: Kötöszó-Alany-Többi mondatrész-Ige. Az idézett mondatban a mellékmondati kötőszó a “wie“, az alany pedig az “Orbán Viktor“. Tehát a mondat így hangzik magyarul:
VILÁGTÉMA: Nagy meglepetés – ahogy Orbán Viktor körülhízelgi (ha tetszik: körbeudvarolja) Angela Merkelt.
A Szél Bernadett által világgá kürtölt hír olyasformán igaz, mint a Jereváni Rádió híre a boldog békeidőkben. Minden igaz benne, csak éppen nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
Amúgy meg: köszönjük, képviselő asszony! Melyik oldalon is tetszik állni?
De ez nem volt elég: Különféle szakértők nyilatkoztak különféle okosságokat, sajnálkoztak, siratták a bús magyar sorsot, osztották az észt a tisztelt gyászoló rokonságnak. Pedig volt köztük olyan nagyember is, aki gyakorlatilag perfekt német – vagyis pontosan tudta, hogy amit mond, az nem igaz. Tudta, hogy hazudik. Köszönjük! Már csak a tisztánlátásunk miatt is: legalább nem tévesztünk többé.
De gondoljunk csak bele józan ésszel! Ha tényleg igaz lenne, hogy Angela Merkel dicsérte az uniós pénzek fölhasználását, sőt körbeudvarolta Orbán Viktort, nem lenne ez ott a kormány hivatalos honlapjain? Bizony ott lenne – de nincs ott. S hogy miért nincs ott? Mert az igazság ott van a hivatalos német kormányhonlapokon – csak tudni kell olvasni és értelmezni. S itt nem elsősorban a német nyelvtudásról van szó, hanem a politikusi nyelv értelmezéséről. Ezt a nyelvet pedig csak érti Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett meg az összes többi pártokrata! Ha viszont értik a politikusnyelvet, akkor nem tévednek, hanem hazudnak. (Bár ezzel – mármint hogy a pártokraták feszt hazudnak – nem sok újat mondtunk…)
Az igazság a következő:
Angela Merkel nem Orbán Viktort dicsérgetni jött, hanem Magyarországot; nem a regnáló kormány tettéért, hanem a Kádár-korszak utolsó kormányának tettéért mondott köszönetet; nem csak úgy idejött, hanem évfordulós ünnepségre jött.
A német közszolgálati televízió is röviden számolt be a találkozóról, hozzátéve, hogy Angela Merkel és Orbán Viktor álláspontja nem közeledett egymáshoz (Tagesschau, 19.08.2019 20:00 Uhr).
Angela Merkel közölte velünk és a világgal, hogy milyen feltételeket szabott Orbán Viktornak, s azt is, hogy a nem-teljesítésnek mi lesz a következménye.
A következmény az lesz, hogy nem lesz több német befektetés, hogy a németek által teremtett munkahelyek sorsa is bizonytalanná válhat, de leginkább az, hogy nem kapunk több EU-s pénzt.
Orbán Viktor viszontválaszában közölte, hogy akkor nem is kell.
S hogy ezt hogy monda el Angela Merkel? Ügyesen:
Első premissza:
Wir haben aber natürlich zuerst auch unsere bilateralen Beziehungen in den Blick genommen. In diesem Zusammenhang will auch ich betonen, dass es sehr wichtig ist, dass wir einen wirklich großen Handelsaustausch haben, dass es viele Direktinvestitionen deutscher Unternehmen in Ungarn gibt, auch zum Wohle dieser Unternehmen; Deutschland profitiert also auch davon. Die Handelsbilanz ist mit 55 Milliarden Euro nicht nur umfangreich, sondern sie ist auch ausgeglichen. Das heißt, unsere beiden Volkswirtschaften sind schon sehr stark miteinander verquickt. Wenn man darüber spricht, mit welchem Ziel Kohäsionsfonds und Strukturfonds eingerichtet werden, dann muss man sagen, dass sie eingerichtet werden, um die Konvergenz innerhalb der Europäischen Union zu stärken. Wenn man sich die Wirtschaftswachstumsraten Ungarns anschaut, dann sieht man, dass Ungarn dieses Geld wirklich so einsetzt, dass es auch dem Wohle der Menschen zugutekommt. Deutschland freut sich, hieran mit Arbeitsplätzen beteiligt zu sein. (bundesregierung.de, Montag, 19. August 2019; bundeskanzlerin.de, 19. August 2019)
Második premissza:
Wir sind ja – in Zukunft als 27 Mitgliedsstaaten – vereint. Deutschlands Ansinnen ist es, mit möglichst allen Mitgliedsstaaten sehr enge und vertrauensvolle Beziehungen zu haben. Wir haben in Deutschland ein Sprichwort: Es gibt nichts Gutes, außer man tut es. – Man muss also möglichst viele konkrete Projekte auf den Weg bringen. Wir haben uns über die mittelfristige finanzielle Vorausschau, also den zukünftigen EU-Haushalt, unterhalten. Deutschland wird dabei natürlich die Belange der mittel- und osteuropäischen Länder und auch die Ungarns ganz fest im Blick haben und versuchen, eine gerechte Lösung zu erreichen. Ich habe auf die Situation der Nettozahler hingewiesen. Aber wir wissen, dass sich das in Zukunft ändern kann, dass Länder wie Ungarn, die wirtschaftlich sehr erfolgreich sind, natürlich dann auch weniger Regionen haben werden,die zu den Schwächsten Europas gehören. Aber heute ist es noch so. Deshalb müssen wir einen fairen Ausgleich finden, damit die Konvergenz auch stattfinden kann. Wir wollen also von deutscher Seite eine Politik machen, die die Interessen der anderen mitbedenkt. Ich glaube, dass auch Ungarn die Interessen Deutschlands versteht. Insofern haben wir uns eine gute Zusammenarbeit vorgenommen, auch wenn es einmal unterschiedliche Perspektiven gibt. Zum Schluss lebt Europa davon. Ich sage das immer: Der Europäische Rat muss eigentlich immer, außer wenn wir Personal bestimmen, einstimmig entscheiden. Das heißt, wir müssen miteinander reden und Kompromisse finden, und das wollen wir auch. (bundesregierung.de, Montag, 19. August 2019; bundeskanzlerin.de, 19. August 2019)
Azaz:
1.) Ha Magyarország gazdasági növekedési rátáját megnézzük, azt látjuk, hogy az EU-s pénzeket tényleg úgy (“wirklich so“) használja föl, hogy az emberek jólétének is hasznára váljon. Németország örül, hogy munkahelyekkel hozzájárult ehhez (az emberek jólétéhez). Vagyis: Magyarország növekedési rátája az EU-s pénzek és a német beruházások miatt növekedett, a magyarországi életszínvonal – “az emberek jóléte” – pedig ezektől függ (első premissza).
2.) De tudjuk, hogy az EU-s pénzek kiosztása a jövőben változhat, s olyan országok, mint Magyarország, amelyek ilyen nagyon sikeresek, természetesen kevesebb konvergenciarégióval fognak rendelkezni. Vagyis: Magyarország kevesebb pénzt fog kapni, ha nem lesz kompromisszum-kész a magyar kormány (második premissza).
Egyszerűbben szólva: kimutattátok a növekedési rátátokban, hogy milyen csodálatosak vagytok, én a saját propagandátokra építve mondom azt, hogy pont ezért több pénzre már nincs szükségeket, s nem is fogtok kapni. Akkor pedig vége lesz a növekedési rátátoknak meg az általatok állított jólétnek. Kihúzzuk a szőnyeget alólad, ha nem térsz észre!
Orbán Viktor válasza egy durcás kisfiú válasza. Egy igen buta kicsiny fiúka válasza:
Die mitteleuropäischen Völker haben in den letzten 15 Jahren, seitdem wir EUMitglieder sind, eine eigenartige Periode am Horizont erfahren. Wenn wir die Ereignisse in Europa aus dieser historischen Perspektive betrachten, dann sehen wir, dass die mitteleuropäischen Länder das ist für viele im Westen überraschend – moderner werden und eine Entwicklung nehmen. Das bestbekannte Beispiel ist die wirtschaftliche Kooperation der Visegrád-Staaten. Es gibt aber auch andere mitteleuropäische Länder, die eine gute Leistung erbringen. Im historischen Sinne betrachtet sprechen wir also über den Aufstieg der Region Mitteleuropa. Die europäische Einheit wird künftig davon abhängen, ob wir die Konsequenzen daraus ziehen. Mitteleuropa ist also nicht mehr eine Region, die unterstützt werden muss und der geholfen werden soll, sondern Mitteleuropa ist eine Region, die einen Beitrag zur wirtschaftlichen Entwicklung und eine wesentliche Leistung für die europäische Entwicklung erbringt. Diese traditionelle deutschfranzösische Achse, die stets privilegiert und etwas Besonderes sein wird, wird ergänzt um die Berücksichtigung der Interessen der Völker Mitteuropas. Das ist ein neuer Prozess. Das zeichnet sich vor unseren Augen ab, und das wird Ende der nächsten Siebenjahresperiode noch sichtbarer werden. Ich gehe also davon aus, dass das Gewicht Mitteleuropas bei der gemeinsamen Entscheidungsfindung laufend wachsen wird. Wenn es ein Land gibt, das diesen historischen Prozess übersteht, dann ist gerade Deutschland dieses Land, weil ein Teil gerade in diesem früheren Ostbereich gestartet ist. Die deutsch-mitteleuropäischen Beziehungen werden also in den kommenden Jahren eine ganz besondere Bedeutung haben. (bundesregierung.de, Montag, 19. August 2019; bundeskanzlerin.de, 19. August 2019)
A magyar eredeti — amely egyébként sehol sincs leírva — szó szerint így hangzik:
A közép-európai népek horizontján az elmúlt tizenöt év, amióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak, egy sajátos időszakot mutat. Ha ebből a történelmi távlatból nézzük, hogy mi történt Európában, akkor azt látjuk, hogy a közép-európai országok sokakat meglepő, talán a nyugat-európai országokat is meglepő ütemben modernizálódnak s fejlődnek. Erre a leginkább ismert példa talán a V4-k gazdasági együttműködése, de vannak más közép-európai országok is, amelyek jól teljesítenek. Tehát történelmi távlatban itt most a közép-európai régió felemelkedéséről beszélünk. Az egység pedig azon múlik a jövőben, az európai egység, hogy ennek a konzekvenciáit levonjuk-e. Közép-Európa, az most már nem egy megsegítendő, támogatásra szoruló régió, Közép-Európa egy olyan régió, amelyik hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez, jelentős növekedési eredménnyel árul hozzá az összeurópai teljesítményhez, ezért a hagyományos német-francia tengely, amely mindig megőrzi a maga privilégiumait és különlegességet, az kiegészül a közép-európai népek érdekének figyelembevételével. Ez egy új folyamat, most teljesedik ki a szemünk előtt, a következő hétéves költségvetés végére ez még látványosabb lesz. Tehát én arra számítok, hogy Közép-Európa súlya, Közép-Európának a részvétele az európai döntések meghozatalában, az folyamatosan nőni fog, És ha van ország, amelyik érti ezt a történelmi folyamatot, az éppen Németország, mert Németország egyik fele, az pontosan onnan indult, ahonnan a közép-európai országok, ezért az európai egység fenntartása érdekében a német — közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentősége lesz a következő években. (M1-Híradó, 2019 .aug. 19./Youtube 13:09)
Vagyis: akkor inkább nem is kell bennünket segíteni, akkor inkább nem is kell nekünk az EU-s pénz. Mármint “Közép-Európának” nem kell. Tényleg? S mit szólnak ehhez a “közép-európai” országok vagy akár csak a visegrádiak? Nem kell az EU-s pénz a cseheknek sem, a szlovákoknak sem, a lengyeleknek sem? Felhatalmazták rá Orbán Viktort, hogy nagy-dölyfösen ilyeneket mondjon a nevükben? Ráadásul még fenyegetőzzék is? Azzal fenyegesse meg Angela Merkelt, hogy ő, Orbán Viktor, meg tudja szüntetni az európai egységet? Hogy e nemes szándékában követni fogják őt, Orbán Viktort, a közép-európai országok? Hogy neki , Orbán Viktornak, van akkora ereje, hogy fölrobbanthatja az EU-t? Hogy jobban teszi Németország, ha mellé áll? Na-de-Margit-nooormális?!
Ámde Merkel nem Közép-Európáról (Mitteleuropa) beszélt, hanem Magyarországról (Ungarn). Orbán Viktor nem merte kimondani a “Magyarország” szót, hátha megérti valaki a magyarok közül, meg aztán szerette volna elhitetni, hogy mellette áll egész Közép-Európa. Ahogy az óvodában a beijedt kisfiú próbál erőt mutatni a nagyfiú előtt: “Beee, nekem vannak erős barátaim, akik majd idejönnek hozzám, s akkor jól kinézel te!” Megpróbált egy kicsit mismásolni, de azért a biztonság kedvéért a magyar kormány hivatalos honlapjairól inkább kihagyták:
Kiemelte (Orbán Viktor): Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez, ezért a hagyományos német-francia tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez egy új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá. (kormany.hu/miniszterelnok/hirek, 2019. 08. 19.)
Nem Közép-Európa, hanem Magyarország — nem hozzáad, hanem nem kap. Ez a fránya Jereváni Rádió, úgy látszik, csak nem akar nálunk megszűnni.
Megdöbbentő, hogy Orbán Viktor — aki mégiscsak az ország miniszterelnöke — ilyen könnyen eldobja az EU-s pénzeket. Még azzal sem mentegethetjük, hogy hirtelen ijedtében beszélt bolondságot. Már százszor elmondták neki, hogy legyen jófiú, mert nem kap pénzt. Mármint nem ő, hanem Magyarország nem kap. Miatta.
Szinte közvetlenül Angela Merkel érkezése előtt meglepően világosan fogalmazott a Budapestre látogató Stephan Mayer államtitkár:
Magyarország nagyon profitál az európai szolidaritásból és azon országok közé tartozik, amelyek a legtöbb uniós forrást kapják egy főre vetítve. És éppen ezért nagyon biztos vagyok abban, hogy Magyarország és főleg a magyar kormány képes értékelni azt, ami van neki az Európai Unióban. Nagyon örülök annak, hogy a közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság több mint hetven százaléka Európa-párti, és támogatja az EU-tagságot. Ez számomra reményt és bizalmat ad, hogy sikerül továbbmenni ezen a sikeres úton. Szilárdan meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország képes értékelni, hogy mit jelent számára az EU és az EU-tagság, és ebben az értelemben Berlin és Budapest továbbra is szorosan és bizalommal telve fog együtt dolgozni, ha arról van szó, hogy az Európai Uniót is sikeresen továbbfejlesszük. (YouTube/Privátbankár.hu, 2019. júl. 31.)
Stephan Mayer a bajor CSU tagja, mely párt még nem is olyan régen Orbán Viktor barátja volt. Csak hát azóta sok víz lefolyt a Dunán. De azért az egykori barát szavából érteni kellett volna: nem lehet itt holmi magyar Brexittel fenyegetőzni, mert ezt már nem tűrnék a magyarok, térjen észre, amíg nem késő, kövesse az Uniót, mert nem lesz pénz. Verstehst du?
Megdöbbentő az is, hogy azt, mit mondott a magyar miniszterelnök, nem a magyar kormány honlapjairól, hanem a német kormány honlapjairól tudhatjuk meg, s nem magyarul olvashatjuk, hanem csak német fordításban. De nagyon fontos volt elhallgatni!
A német kormány hivatalos honlapjai még azt is közölték velünk és a világgal, hogy Magyarország neve “Magyar Köztársaság” (“Republik Ungarn“), Orbán Viktor nem Magyarország, hanem a Magyar Köztársaság miniszterelnöke:
Pressekonferenz von Bundeskanzlerin Merkel und dem Ministerpräsidenten der Republik Ungarn, Viktor Orbán in Sopron Mitschrift Pressekonferenz
Mivel elgondolhatatlan, hogy pont a német kormánynak ne volnának információi arról, hogy az Alaptörvény átnevezte az országot, ez aligha jelenthet mást, minthogy Németország nem ismeri el az átnevezést, azaz nem ismeri el az Alaptörvényt. Meg jelenti azt is, hogy Orbán Viktor csak egy köztársaság miniszterelnöke – ne képzeljen magáról többet!
Azt pedig, hogy Angela Merkel egyáltalán nincs Orbán Viktor mellett — pontosabban: sőt! — egészen világosan, félre sem érthetően elmondta a német közszolgálati televízió:
Bekenntnisse zu Europa ja, Einigung in Streitfragen nein.
Ami magyarul — szó szerinti fordításban — ennyit tesz:
Hitvallás Európához igen, megállapodás a vitatott kérdésekben nem.
Ma (manapság) a két politikus nem közeledett egymáshoz.”
Mit nem lehet ezen érteni? És főként: hogy lehet ezt úgy érteni, hogy Angela Merkel körbeudvarolta Orbán Viktort? A “nem közeledett” milyen logika szerint lenne szinonimája a “körbeudvarolta” szónak? Ejnye-bejnye, Nagybecsű Ellenzék — ejnye-bejnye, Nagybecsű Ellenzéki Sajtó! Már csak egy kérdésünk van: Van itt egyáltalán ellenzék? Vagy legalább független sajtó?
Kár volt az ellenzéknek ennyire eladnia magát. Rossz vonatra szálltak. Az a vonat nyílegyenesen a szakadékba robog.
Csak a vak nem látja, hogy Orbán Viktor egyedül maradt. Barátja, a hazáját az oroszoknak árulgató Strache alkancellár megbukott, a pártja kikerült az osztrák kormányból. A másik kedves barátja, a szintúgy Putyin-ügynök Salvini épp most buktatta meg saját magát: képzelvén magáról, hogy erős és okos, pedig csak behúzták a csőbe. Ő is és a pártja is kikerült az olasz kormányból.
Strache, Salvini mentek a levesbe – mert odavalók. Mégis mit képzeltek ezek a szerencsétlenek, csak nem azt, hogy Európa hagyni fogja?
Valahogy eszünkbe jutott még Orbán Viktor nem oly rég elhangzott, nem túl bölcs mondata. 2019. május 6-án mondta, amikor fogadni készült kedves barátját, Strache alkancellárt. Hivatkozott erősen kettejük barátságára, nyilvánvalóan nem sejtve, hogy Strache napjai meg vannak számlálva, a bukása már elő van készítve (ennyit a magyar hírszerzésről, a magyar külügyről meg a magyar miniszterelnök politikai okosságáról). Az osztrák újságíró Salviniről is kérdezte:
ÚJSÁGÍRÓ: Lehet, hogy bátor, de keresztény is? A pápa azt mondja, hogy nem. Ezt a kérdést egy egykori karmelita kolostorban tesszük fel.
Ha én miniszterelnök lennék, vagy akár “csak” belügyminiszter, mint Salvini, nem volnék ebben olyan biztos. Mármint abban, hogy a pápa véleménye nem annyira meghatározó. Nem becsülném le az országom legnagyobb létszámú, legerősebb egyházát. Európa legnagyobb létszámú, legerősebb egyházát. A világ legnagyobb létszámú, legerősebb egyházát. Nem vallási okból lennék óvatos, hanem politikai okból. Mert hiszen sosem lehet tudni…
Ilyesmit meg főleg nem mondanék Európa nagyhatalmú urának, a világ egyik legnagyobb hatalmasságának:
Nálunk, Magyarországon a hölgyeket a lovagiasság szabályai szerint eleve különös figyelem és elismerés övezi, a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt pedig már messziről megemeljük a kalapunkat. (kormany.hu/miniszterelnok/beszedek, 2019. 08. 19.)
Mondhatjuk ezt finom-diplomatikus nyelven akár körbeudvarolásnak is, meg mondhatjuk durva-hétköznapi nyelven bunkóságnak is.
S hogy miért nem mondanék ilyen zöldségeket? Mert egyrészt egy miniszterelnök nem lehet szexista (még akkor sem, ha amúgy “igazi férfi” és “nagyon-szexi“), másrészt Angela Merkelnek nincs szüksége lovagiasságra, lévén nem egy sárkány által elrabolt, ijedtszemű királykisasszonyka, harmadrészt, mert Angela Merkel nem egy “nő”, hanem kancellár (A kancellár). Nem utolsó sorban pedig azért nem, mert sosem lehet tudni. Mármint azt, hogy mikor lesz végleg teli a hócipő.
A másik asszony, az Übermutter, szintúgy nem “nő”: lévén ő meg az Európai Bizottság elnöke. Viszont neki már teli lett a hócipő: elkapta a kezét Orbán Viktor kézcsókja elől. Ugyan mit képzel ez a szerencsétlen, mégis meddig mehet el?
Viszont ami ennél is jobban érdekelhet bennünket: mégis meddig maradhat még?
Ha a recesszió valóban berobban, akkor kb. félévig. Ha nem, akkor kihúzhatja akár a jövő év közepéig is. Hacsak úgy nem jár, mint a barátai: Strache és Salvini. Mert akkor már hónapjai sincsenek. Nem hiszik? Pedig igaz.
Kedves F. J., még az is lehet, hogy Salvini nem értette a helyzetet. Meg Strache sem. Ha ez így van, akkor ezen urak barátja sem érti. Meg a hívői sem.
Csak zárójelben: pont “Kati” nevű nincs köztünk…
Névtelen, 
Katakomba, és 
Katakombablog 
Hozzászólás