Ujjunk
begyéből vér serken ki,
Mikor
téged tapogatunk,
Te
álmos, szegény Magyarország,
Vajon vagy-e és mink vagyunk?
*
Vajon
lehet-e jobbra várni?
Szemünk
és lelkünk fáj bele,
Vajon
fölébred valahára
A szolga-népek Bábele?
*
Ezer
zsibbadt vágyból mért nem lesz
Végül
egy erős akarat?
Hiszen
magyar, oláh, szláv bánat
Mindigre egy bánat marad.
*
Hiszen
gyalázatunk, keservünk
Már
ezer év óta rokon.
Mért
nem találkozunk süvöltve
Az eszme-barrikádokon?
*
Dunának,
Oltnak egy a hangja,
Morajos,
halk, halotti hang.
Árpád
hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.
*
Mikor
fogunk már összefogni?
Mikor
mondunk már egy nagyot,
Mi,
elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem-magyarok?
*
Meddig
lesz még úr a betyárság
És
pulya had mi, milliók?
Magyarország
népe meddig lesz
Kalitkás seregély-fiók?
*
Bús koldusok Magyarországa,
Ma se hitünk, se kenyerünk.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.
Blood flows from the tips of our fingers,
Hungary, as we prod at you.
Are you asleep, wretched Hungary?
Are you asleep, and are we too?
*
Can we look for a better future?
Our eyes and our souls are in pain,
Will the slave-peoples build their Babel
Tower, cast off their sleep one day?
*
Why will a thousand heartfelt desires
Not join in one great endeavour?
Surely the anguish of three races
Will be one anguish for ever.
*
A thousand years, indeed, we have shared
Our bitterness and our disgrace.
Why can we not on the barricades
Of the mind howl united plaints?
*
One voice have the Danube and the Olt,
Indistinct, quiet, moribund.
Woe betide him that is neither lord
Nor villain in Árpád’s homeland.
*
When, then, shall we live in unity?
When shall we speak with one voice,
We, the downtrodden, the broken
Magyar and non-Magyar alike?
*
How long yet will villainy be lord,
We millions in abject thrall?
Long have our peoples lived their lives like
Starlings in cages – how long more?
*
Sorrowful beggars of Hungary,
Today we have nor faith nor fare.
Tomorrow everything will be ours
If so we wish, if so we dare.
Katakombablog 
Hozzászólás