Katakombablog

“Parancsra tettem…”

Kedves Pedagógusok!

Isten és a lelkiismeret előtt nincs olyan, hogy “parancsra tettem”.  A legkisebb kockázat is kockázat. A pedagógus csak kockázat nélkül dolgozhat — különösen, ha a kockázat tárgya EMBERÉLET!

A WHO-ra figyeljetek!

“Today I have a message for young people: You are not invincible, this virus could put you in hospital for weeks or even kill you.  Even if you don’t get sick the choices you make about where you go could be the difference between life and death for someone else.”

“Ma van egy üzenetem a fiataloknak: nem vagytok legyőzhetetlenek, ez a vírus hetekre kórházba juttathat, vagy akár meg is ölhet. De még ha nem is betegedtek meg, az a döntésetek, hogy hová mentek, élet és halál közti különbséget jelentheti valaki más számára.”

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, WHO-főigazgató 〈Reuters, March 20, 2020〉

De ha nem hisztek a WHO-nak, vagy nagyon kormánypártiak vagytok, figyeljetek az EMMI-re (bár az EMMI is a WHO adataira támaszkodik)! Az EMMI által kiadott “Magyar Koronavírus Kézikönyv” 2020. március 25-én jelent meg, majd a frissített változata éppen a napokban, 2020. április 11-én. Megtalálható a koronavirus.gov.hu oldalon, de letölthető itt is. A releváns rész:

4. old.

Az új koronavírussal történő fertőződés esetén a legtöbb emberben kialakul a megbetegedés. Ritkák az olyan esetek, ahol tünetmentesen zajlik le a fertőzés (becsülten 1-3%) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tartja ezeket az eseteket a járvány lényeges mozgatórugójának.

A betegség leggyakrabban (kb. 80%-ban) enyhe vagy közepesen súlyos formában zajlik, ekkor a klinikai kép az enyhe légúti fertőzéstől a nem súlyos tüdőgyulladásig terjedhet. A megbetegedések
14%-a súlyos lefolyású. A betegek 6%-ánál alakulhat ki kritikus állapot, amikor légzési elégtelenség, szeptikus sokk, többszervi elégtelenség jelentkezik.

A letalitás 2-3% között változik, amelyet jelentősen befolyásol a vírus terjedésének intenzitása, illetve az érintett terület jellemzői (pl. demográfiai mutatók, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés), általában
legmagasabb az idősek körében.

Szintén korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a gyermekek érintettségéről, feltehetően ők éppúgy megfertőződhetnek, mint a felnőttek, azonban náluk a betegség jellemzően tünetmentes vagy
enyhe formában zajlik, igen ritka a szövődmény kialakulása.

19-20. old.

BETEGSÉG LEFOLYÁSA
– Enyhe vagy közepes: 80%
– Súlyos: 14%
– Kritikus: 6% (légzési elégtelenség, sokk, többszervi elégtelenség)

A letalitás életkor szerint bontva:
0-9 év között: 0%
10-19 év között: 0.2%
20-29 év között: 0.2%
30-39 év között: 0.2%
40-49 év között: 0.4%
50-59 év között: 1.3%
60-69 év között 3.6%
70-79 év között 8.0%
80 év felett: 14.8%

VESZÉLYEZTETETT BETEGEK
– 60 évnél idősebbek, illetve
– krónikus alapbetegségben (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri, krónikus légúti megbetegedés, malignus megbetegedés) szenvedők.

Az érettségiző korosztály letalitása 0,2%. Ez nyilván azt jelenti, hogy 1000 megbetegedett érettségizőből kettő nagy valószínűség szerint meghal. Ez az ezer a mintegy százezer érettségizőnek csupán az 1%-a. Vagyis előreláthatóan ez fog történni, ha az érettségizőinknek csak az 1%-a betegszik meg. Belegondolni sem merünk, hogy mi van akkor, ha – mondjuk – akár a 10%-uk is megbetegszik…

De ez csak egy átlag, beleértve az eredetileg teljesen egészségeseket is. A korosztályban is ennél jóval magasabb azoknak a letalitása, akik valamilyen krónikus megbetegedésben szenvednek; ezek a megbetegedések a korosztályban leginkább légúti megbetegedések, pl. asztma, bronchitis, légúti allergia stb. Ők sebezhetőbbek — tudjuk mi azt, hogy pontosan hány krónikus beteg érettségizőnk van, s személy szerint kik ők, s hogyan védjük meg legalább őket?

Ha most a tanárokat nézzük, vehetjük a fiatalabb tanárok letalitását 0,2%-nak, a középkorúakét 0,4%-nak, az 50 év felettiekét 1,3%-nak. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy nagy valószínűség szerint 1000 megbetegedett fiatal tanárból 2; 1000 megbetegedett 40-es tanárból 4; 1000 megbetegedett 50-60 év közötti tanárból 13 meg fog halni. 

Persze mondhatjuk, hogy nem fognak ennyien megbetegedni. Mondhatjuk? Biztos ez? Nézzük csak meg tovább is az EMMI kézikönyvét!

4. old.

Lappangási idő: a jelenlegi adatok szerint általában 5-6 nap (2-14 nap).
Fertőzőképesség tartama: az eddigi adatok alapján a fertőzőképesség a tünetek meglétekor a legnagyobb, de jelenlegi ismereteink szerint fertőzőképesség előfordulhat a megbetegedés kezdete
előtt is. A fertőzőképesség valószínűleg a tünetek súlyosságával arányos.

38-39. old.

Magas kockázatú expozíció (szoros kapcsolat):
• A COVID-19 fertőzöttel egy háztartásban élő személy;
• A COVID-19 fertőzöttel közvetlen fizikai kapcsolatba került személy (pl. kézfogás útján);
• A védőeszköz alkalmazása nélkül a COVID-19 beteg fertőző váladékával érintkezett személy (pl. ráköhögtek vagy szabad kézzel ért használt papír zsebkendőhöz);

• A COVID-19 fertőzöttel személyes kapcsolatba került személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő);
• A COVID-19 fertőzöttel zárt légtérben együtt tartózkodott személy (2 méteren belüli távolság és 15 percnél hosszabb idő) [pl. iskolai osztályterem, irodai megbeszélés, kórházi váróterem);

Alacsony kockázatú expozíció (alkalomszerű, rövid, eseti kapcsolat):
• A COVID-19 fertőzöttel 15 percnél rövidebb ideig vagy 2 méteres távolságon kívül zárt légtérben együtt tartózkodó személy;
• A COVID-19 fertőzöttel 15 percnél rövidebb ideig vagy 2 méteres távolságon kívül személyes kapcsolatba került személy;
• A COVID-19 fertőzöttel bármilyen közlekedési eszközön együtt utazott személy

A kézikönyv 2020. április 11-én frissült. Rá néhány napra megjelent a veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2020. május-júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről szóló 119/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet (Magyar Közlöny 77. szám, 2020. április 16., 2026. old.). Érdemes összehasonlítani e két kormánydokumentumot. Érdemes nézni azt is, hogy képzelte az EMMI a pandémia-érettségit:

A vizsgák lebonyolítása során fokozott figyelmet fordít a Kormány a biztonságra és az érintett vizsgázók, illetve pedagógusok egészségének védelmére. A vizsgázók létszáma egy helyiségben legfeljebb 10 fő lehet, akik között biztosítani kell a legalább másfél méteres távolságot. A lebonyolítás során a tanulók csoportosulása sem engedélyezett. Az első héten, a legtöbb vizsgázót érintő írásbelik a szokásos 8 óra helyett 9 órakor kezdődnek. A vizsgabizottság munkájában, az értekezletek megtartásakor előnyben kell részesíteni az elektronikus kommunikációs formákat. A vizsgák során a helyiségeket fertőtleníteni kell, a vizsgázók és a pedagógusok számára igény szerint maszkot biztosítanak. A kollégiumi elhelyezést az érettségizők számára igény esetén biztosítják, ilyen esetekben, egy szobában egy tanuló helyezhető el. 〈kormany.hu, 2020. április 16.〉

Tehát sem a kormányrendelet, sem az EMMI nem ötletelt különösebben. Az érettségizők egy jó része tömegközlekedést fog igénybe venni. A kölekedési eszközről pedig maga az EMMI írta a kézikönyvében, hogy kockázatos (még ha alacsony is a kockázat, akkor is kockázat). Az EMMI az érettségizőket egymástól 1,5 méterre javasolja elhelyezni. Maga az EMMI írta a kézikönyvében, hogy a 2 méteren belüli távolság magas kockázatú. Az EMMI 10 érettségizőt, s nyilván legalább egy felügyelőtanárt akar elhelyezni egy zárt térben. Maga az EMMI írta a kézikönyvében, hogy zárt térben 2 méteren túl is van kockázat. Az érettségi vizsga órákig tart. Maga az EMMI írta a kézikönyvében, hogy a 15 percen túli együtt tartózkodás magas kockázatot jelent. Általánosan hangsúlyozzák, hogy nem kell maszk, csak a tünettel rendelkezőknek. Azonban másik oldalról mást mondanak: aki beteg, maradjon otthon karanténban. Következően az az érettségiző, aki beteg, nem is mehetne érettségizni — viszont a kormány feltételezi, hogy el fog menni. Ezért említi az EMMI a maszkot mint alternatívát. S hogy miért gondolják, hogy betegen is elmennek érettségizni? Bizony azért, mert úgy van kitalálva a pandémia-érettségi, hogy aki bármely okból nem megy el a vizsgákra, az nem kap érettségi bizonyítványt, nem mehet egyetemre.

A kormány a következő dillemát helyezte az érettségizők elé: nem kötelező most érettségizni, ha félsz vagy fertőzött vagy, saját magad vond vissza az érettségire való jelentkezésedet. Ez a te döntésed: így jártál. Nem lesz érettségid, nem tanulhatsz tovább, annyi engedményt kapsz, hogy ősszel majd leérettségizhetsz. Persze ősszel ugyanilyen veszélyes lesz az érettségi, mert a járvány minden szakember, minden hivatalos előjelzés szerint nem fog elmúlni őszre. De ha mégis letennéd ősszel az érettségit, idén nem kerülsz be a felsőoktatásba, hiszen a felvételről addigra már döntöttek. Majd jövőre bekerülsz — hogy addig mit csinálsz? A te dolgod, hisz te döntöttél úgy, hogy nem mersz májusban-júniusban érettségizni. Ez a te döntésed volt: így jártál.  Csupán azért, mert okos vagy, s számolsz a kockázattal, vagy mert felelőségteljes vagy, s nem akarsz másokat megfertőzni, jól megbüntetünk. Érted, ugye, a kérdést, fiam-lányom? 

Nagyon félsz? Igen — mondják sokan. Ne legyen érettségi vizsga! — kérik sokan. A gyerekeink félnek, könyörögnek, nyílt leveleket, petíciókat írnak, aláírásokat gyűjtenek, szervezkednek, megoldásokat keresnek magukrahagyottan:

• Nyílt levélben fordultak a Lauder végzős diákjai a köznevelési államtitkárhoz és az Oktatási Akciócsoporthoz
• Két magyar diák egy levélben szólt a döntéshozókhoz az idei érettségikkel kapcsolatban
• 2020 OKJ vizsga és érettségi petíció
• Az érettségi és OKJ vizsga megtartása helyett kapják meg a tanulók a vizsgáikat a jegyeik átlaga alapján

Senki sem segít rajtuk. Senki sem mond nekik még egy vígasztaló, bátorító szót sem. A kormány sem, az EMMI sem, a miniszterelnök sem. Írta ugyan a Facebookon, hogy “Hajrá, fiatalok!“, de azt nem írta, hogy “Ne féljetek, majd én megóvlak titeket!“. Ellenkezőleg: mintha a kormány szándékosan fokozná a félelmet: Gulyás Gergely azt mondta, júniusban tetőződik a járvány (akkor lesznek a szóbeli érettségik olyan tárgyakból, amelyekből nincs írásbeli, pl. testnevelésből, hittanból, s ekkor érettségiznek az írásbeli alól felmentést kapott SNI-k is). Orbán Viktor azt mondta, májusban tetőződik a járvány. Mint egy jövőbelátó próféta még azt is megmondta, hogy konkrétan május 3-án. Vagyis pontosan az írásbeli érettségik első napja előtt. Nesze neked, kisdiák! Kellően félsz már? Gyorsan vond vissza a jelentkezést (hisz egyébként sem kell neked az érettségi,  a diploma, neked egy jó szakma kell, mert a szakmunkásoké a jövő — de tényleg: ilyeneket beszél a miniszterelnök)! Az ijesztgetést április 19-én, vasárnap, tette közzé a Facebookon, hogy még időben legyen, mert április 21-én lejár az érettségitől való visszalépésre nyitva hagyott, ráadásul jogvesztő határidő. Köszönjük, miniszterelnök úr! 

Dönts “okosan”, ne tiltakozz, ne irkálj petíciókat, hanem vagy lépj vissza, vagy menj érettségizni! 

A kormány számítása szerint lesznek olyan érettségizők, akik el fognak menni vizsgázni még félelemmel telve is, sőt még fertőzötten is, mert egyszerűen nem tehetnek mást. Ez benne van a rendszerben — erre eleve kalkulálnak. Most egy kicsit kalkuláljunk erre mi is!

Tegyük fel, hogy egy diák fertőzött, de csak alig érzékelhető, enyhe tünetekkel bír. Egy világtól elzárt kis faluban lakik, a szülei nem tudják autóval ide-oda szállítgatni, ezért kollégiumra van szüksége. Május 3-án este megérkezik az iskolája kollégiumába, május 4-én a saját iskolájában középszintű magyar érettségit tesz. Mérnök akar lenni, ezért emelt szintű matematika érettségit kell tennie. Így hát továbbmegy az emelt szintű matematika érettségi letételére kijelölt iskolába, s május 5-én megírja az emelt matekot. Még aznap visszamegy az iskolája kollégiumába, mert másnap, május 6-án középszintű érettségit ír történelemből. Mikor ezzel végzett, újra elindul egy kijelölt iskolába, mert emelt szintű angol érettségit szeretne tenni a többletpontok és a nyelvvizsga miatt. Május 7-én megírja az emelt szintű angolt, majd hazautazik. Május 17-én újra elindul az emelt szintű fizika érettségire kijelölt iskola kollégiumába, s másnap, május 18-án fizikából is leérettségizik emelt szinten.

Követtük őt? Azaz követtük a vírus útját? Kb. mekkora lesz a fertőzés növekedési rátája? Hát… ki tudja… De az biztos, hogy az  R₀ nem marad 1 alatt, márpedig ez a bűvös szám kell ahhoz, hogy megállíthassuk a vírust. De a vírus elindult. Hány ember viszi tovább? Egy? Tíz? Száz? És ezek kinek, hánynak adják tovább? Na és az új fertőzöttek hánynak?  Egyetlenegy fertőzött érettségiző mint elvi “nulladik számú beteg” megfertőzhet egy egész országnyi népességet. Hiszen Európát is egyetlenegy ember, a “nulladik számú“ fertőzte meg. Vagy tán nem?

Meg lehet akadályozni, hogy ez a fertözött érettségiző továbbfertőzzön? Igen: ha nem lesz érettségi  vizsga. Ha viszont lesz: egészen biztosan nem lehet.

De mi történik akkor, ha nem egyetlenegy fertőző érettségizőnk van, hanem kettő? Vagy tíz? Vagy…? Akkor nem egyetlenegy elvi nulladik számú betegünk van… Akkor kb. az érettségi vizsgák második hetének végére berobban a járvány. Országos szinten.

És bizony igaza lesz Gulyás Gergelynek is: a járvány júniusban-júliusban abszolút csúcson lesz. Csak nem, hogy kiszámolta a kormány is? Ezért kell olyan rengeteg lélegeztetőgép, ezért kell olyan rengeteg intenzív ágy, ezért kellett oly sok beteget kidobni a kórházakból? Ugye nem erre készülnek? Ugye nem a nyájimmunitásra játszanak? Ilyen komplikált módon? Az érettségi vizsgákkal akarják fölfokozni a járványt, hogy mielőbb lezavarodjon? Nem fog — a nyájimmunitás alattomos mese, csak vakcina mellett használható, mert vakcina nélkül maga a halál: mint az UK-ban, mint az USA-ban. 

Arra is mindhiába sakkoznánk, hogy túl nagy tragédia nem lehet belőle, mert a fiatalok nem veszélyeztetettek — igenis veszélyeztetettek ők is, igenis meghalhatnak ők is.

Ráadásul az, aki átesett a fertőzésen, nem biztos, hogy védett. Adatok vannak arról, hogy meggyógyult betegek újból megfertőződtek, ami nem volna szokatlan dolog, hiszen ilyen volt a spanyolnátha is. Pl. IV. Károly király kétszer is megbetegedett: először szépen kigyógyult, majd a második fertőzés elvitte. De ilyen a szezonális influenza is, ezért kell ellene évente védőoltás. Tehát a vakcina nélküli nyájimmunitás annyit ér, mint halottnak a csók: még rövidebb távon sem lehet vele számolni, nemhogy évekig.  A vakcina nélküli nyájimmunitás mindenképpen tömeges halállal jár, az eredménye igen kétes, s a koronavírus kapcsán szinte biztos, hogy nem tartós.

A járvány nyájimmunitás célú mesterséges felgerjesztése szándékolt tömeggyilkosság.

Jelzem: ha ez tényleg így van, ha tényleg a nyájimmunitást akarják elérni az érettségik által felturbózott járvánnyal, az nem ravaszság, hanem végtelen gonoszság. Figyelmeztetjük a kormányt: meg se kísérelje! Mert nincs olyan, ami ki ne derülne, s ha tényleg így van, az Isten irgalmazzon maguknak! Mert ez a nép nem fog. 

A magunk részéről erősen reméljük, hogy ez nem így van, hogy tanultak az angol és az amerikai hazardírozásból, s nem szándékról van szó, hanem “csak” végtelen felelőtlenségről és elképesztő ostobaságról. De ez a várható tragédiát tekintve végeredményben mindegy.

Gondoljuk csak át, mi fog történni, ha van néhány elvi “nulladik számú” betegünk! Nyilván nem lesz a megfertőződött érettségizők közül mindenki súlyos beteg. De lehet, hogy néhányan igen, s az is lehet, hogy valaki meg is hal közülük. Viszont a megfertőzöttek a barátaiknak, haverjaiknak, szerelmüknek, a saját családjuknak is tovább fogják adni. Úgyhogy a vírus el fog jutni szinte minden korosztályba, el fog jutni krónikus betegekhez is. Ha a megfertőződött érettségizők közül senki sem halna meg, az általuk megfertőzött idősebbek, krónikus betegek, netán csecsemők közül bizony már meg fognak halni. Mondhatnánk: igen, de ők máshogy is elkaphatták volna. Nem. Ha a rizikócsoport nem találkozik a vírussal, értelemszerűen nem is fog a vírus miatt meghalni. Vagy ezt is mondhatnánk: igen, de ők egyébként is meghaltak volna. Talán részben igaz, de még részben sem igaz, hogy pl. egy csecsemő vagy pl. egy cukorbeteg mindenképpen meghal csak úgy vírus nélkül is. Az sem igaz, hogy pl. egy 90 éves egyébként is meghalt volna. Nem biztos, lehet, hogy lenne még akár tíz éve is. Egyébként pedig: csak az a biztos, hogy mindannyian meg fogunk halni: ez biztosabb, mint a 2×2. De nem mindegy, hogy mikor, s az sem mindegy, hogy békésen-csendesen vagy iszonyú kínok között. Márpedig a vírus iszonyú kínokat tud okozni.

A koronavírusban megbetegedettek 14%-a “csak” súlyos beteg, ami nagy fájdalmakat, sok esetben kimondottan halálfélelemmel kísért fájdalmakat jelent. A betegek további 6%-a kritikus állapotú. Ők többnyire intenzív ellátásra szorulnak. Az intenzív ellátásra szoruló betegek mintegy harmada meghal. A legkiválóbb ellátás mellett. Aki pedig közülük lélegetetőgépre kerül, az bizony vagy meghal, vagy nem. Az esély szó szerint, statisztika szerint 50%. Tehát a gépre tett betegek fele egészen biztosan meghal. A legkiválóbb ellátás mellett. A lélegeztetőgép olyan borzalmas fájdalmat okoz, hogy ép ésszel ki sem lehet bírni. Ezért a beteg elkábítottan, mesterséges éberkómában, hason fekszik. Legalább 10-14 napig tart a mesterséges lélegeztetés, de számos esetben ennél tovább is, akár egy bő hónapig is. A másik nagy probléma, hogy számos krónikus betegség lehetővé sem teszi a gépre helyezést, mert a beteg  magába a kezelésbe halna bele, ezért a súlyos krónikus betegek nem is kerülnek gépre. Ők lélegeztetőgép nélkül halnak meg. A gépről való leszoktatás is rettenes kínokkal jár, úgyhogy aki túléli, az megjárja a poklok poklát. A mesterséges lélegeztetés alatt a beteg izomlazítót kap, ezért a lehelyezés után olyan fokú izomgyengesége van, hogy a kezét sem képes felemelni. Ennek a szakasznak az ideje kb. annyi, mint amennyi időt a beteg a gépen töltött, s ezalatt rehabilitációs kezelésre szorul, hogy egyáltalán képes legyen majd mozogni valaha az életében. Csak hogy tudjuk: ezt jelenti a lélegeztetőgép…

De olvassátok el ezt is, Legeza Örs, az MTA doktora írta:

„Hallgatásommal bűnt követnék el” – egy magyar koronavírusos naplója 〈Válaszonline, 2020. 04. 14.〉

Ugye, nem ezt akarjuk?!

Az emberi élet egyszeri, megismételhetetlen, a legnagyobb kincsünk. Minden ember élete egyformán fontos: nincs különbség. Senki sem mondhatja komolyan, hogy mivel mindannyian egyébként is meg fogunk halni, nincs jelentősége annak, hogy elkapjuk-e a vírust, s belehalunk-e. Ha a saját életünket tekintve ennek igenis óriási jelentősége van, akkor minden ember életét tekintve ugyanilyen óriási jelentősége van. 

Még a radikálisnak igazán nem mondható Pedagógusok Szakszervezete is látja a veszélyt:

Minden kockázatcsökkentő intézkedésre szükség van annak érdekében, hogy megakadályozzuk az érettségik járványos góccá alakulását. 

Kockázatcsökkentés nem létezhet, mert a csökkent kockázat is kockázat. Élet-halál kockázata. Csak kockázatmentesség létezhet!

A pandémia kellős közepén mintegy százezer ember két hétig tartó jövése-menése, sok ember egymással való kontaktusa, egészen biztosan jócskán megnöveli a fertőzöttek számát. Ezt kivédeni lehetetlen, olyan egyszerűen nincs, hogy ne következzék be. Nem kell ehhez hálózat-matematikusnak lenni, elég ehhez a józan paraszti ész. Nos, épp ez az, ami hiányzik és hiánycikk.

De ha valaki nem hisz a saját józan eszének sem, figyeljen a Magyar Orvosi Kamarára:

Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi járványügyi intézkedésekhez képest mindenképpen kockázatot jelent az érettségi megszervezése. Mivel a kamara semmilyen járványügyi adatot nem kap az illetékes hatóságoktól és kormányzati szervektől, megbecsülni sem tudjuk, hogy ez a kockázat mekkora, mit jelent több, mint százezer embert adott időpontban adott helyen kapcsolatba hozni egymással. 〈MOK, 2020. 04. 25.〉 

Ugyanakkor az a tény, hogy az eddig egymástól elszeparált embereket nagy számban, egy időpontban meghatározott helyekre vezényli a kormányzat, az minden védelmi intézkedés mellett is olyan helyzet, amely kedvez a járvány terjedésének. 〈Operatív javaslatok az érettségi lebonyolításával kapcsolatban〉

Legfeljebb annyit lehet mondani: jó, jó, lesznek új fertőzöttek, de nem sokan, s nem lesznek súlyos beregek és halottak. Ilyet azonban csak egy üveggömbbe bámuló jósnő merne mondani. De lehet, hogy még ő sem.

Ki mer arra esküt tenni, hogy senki sem fog megbetegedni, vagy ha igen, csak könnyű tünetekkel? És arra ki esküszik meg, hogy senki sem fog intenzív ápolásra szorulni, netán lélegeztetőgépre kerülni? És a legfontosabb:

Tegye a kezét a szívére minden pedagógus, s esküdjön meg Isten és/vagy a lelkiismerete előtt saját magának: EGÉSZEN BIZTOSAN SENKI SEM FOG MEGHALNI AZ ÉRETTSÉGI MIATT. Ja, hogy ezt senki sem merné kijelenteni? Nyilván a miniszterelnök sem, az EMMI sem, a fenntartók sem, az iskolavezetők sem. Nemhogy egy mezei pedagógus…

Legyetek abban biztosak, hogy a kormány is számol az emberhalál lehetőségével! Az az EMMI, amelyik kiadta a Magyar Koronavírus Kézikönyvet, szükségképpen számol vele. Megkockáztatják. Végülis nem az ő életükről van szó.

S legyetek biztosak abban is, hogy emberhalál esetére is megvan már a stratégiájuk! No, nem azt tervezik, hogy zsákruhát öltenek, hamut szórnak a fejükre, s könnyek között kérik a nép bocsánatát (ne adj’ Isten, levonják a konzekvenciát és lemondanak).

Mérget ihatunk rá, hogyha meghal valaki, a kormány nem lesz érte felelős. Először is megkísérlik eltussolni a dolgot, igyekeznek majd a nyilvánosságot kizárni. Ha mégis kiderül, elmondják majd, hogy nem is igaz, hogy az érettségi miatt halt meg az illető, mert nem is érettségi közben vagy érettségizőtől kapta el a vírust, hanem például egy iráni migránstól. Ha ez a süket duma védhetetlen lesz, akkor a kormány ki fogja jelenteni, hogy a polgármester, a fenntartó, az iskolavezetés, az iskolaigazgató, a pedagógus, esetleg a takarítónő a hibás. Mit hibás? Bűnös. Mert nem tartotta be az előírásokat, mert nem fertőtlenített rendesen, mert nem küldte haza a fertőzött érettségizőt, mert nem mérte meg az érettségizők hőmérsékletét, mert nem csinált kereszthuzatot, mert nem működött a légkondicionáló, mert nem is volt légkondicionáló, mert nem biztosított megfelelő védőfelszerelést, mert kesztyű nélkül fogta meg a dolgozatokat, a tollat, a kézikönyveket, a klaviatúrát, az egeret, a telefont, a széket, az asztalt, a padot, a kilincset, a WC-lehúzót, a mosdócsapot, a WC-papírt, és mert süt a nap, mert esik az eső, netán mert Soros-ügynök. Mindegy, hogy mit mond majd a kormány, mindegy, hogy kire keni. A szövegelés nem fog változtatni azon a tényen, hogy valaki meghalt. Az érettségi miatt.

A szívünk mélyén mindannyian tudjuk, hogy benne van a pakliban az emberhalál. Az egyébként könnyen elkerülhető emberhalál, mert hiszen nem fátum, hogy muszáj az emberéletet is kockára tenni. Holmi érettségi miatt. 

Kedves Pedagógusok! Tudjátok mi a pandémia-érettségi? Orosz rulett.

Ha csak egyetlenegy tanuló vagy családtagja megbetegszik, Isten ne adja, meghal, hogy néztek tükörbe?!

Kedves Tanártárs, ha nem tudod a választ, próbáld ki magad! Vedd elő egy érettségiző diákod fényképét — legyen a diák neve “Kis Juliska” –,  nézz a szemébe, s mondd neki: “Ne félj, Kis Juliska, nem lesz semmi baj, igen kicsi az esélye annak, hogy meghalsz vagy súlyosan megbetegszel. Igen kicsi az esélye annak, hogy meghalsz.  Esélye annak, hogy meghalsz, Kis Juliska.” Ez utóbbi mondatot ismételd el mindennap egészen addig, amíg a lelked kristálytisztán meg nem látja, mit kell tenned. 

Aztán gondolj magadra, nézz a tükörbe, s mondd: “Nem lesz semmi bajom, nem kapom el a vírust, de ha elkapom is, nem leszek súlyos beteg, de ha súlyos beteg leszek is, nem fogok meghalni. Nem fogom hazavinni a vírust, nem fogom megfertőzni a családtagjaimat, az idős édesnyámat-édesapámat, a krónikus beteg házastársamat, a gyermekemet-unokámat, de ha mégis megfertőzöm őket, nem fognak súlyosan megbetegedni, de ha mégis súlyosan megbetegednek, nem fognak meghalni. Kevés az esélye annak, hogy én és/vagy a szeretteim meghaljunk. Esélye annak, hogy én és/vagy a szeretteim meghaljunk.” Ez utóbbi mondatot ismételd el mindennap egészen addig, amíg a lelked krisztálytisztán meg nem látja, mit kell tenned. 

Megér emberéletet kockára tenni, hogy az egyébként ilyesféle formában, ennyire maximalista módon sehol sem létező érettségihez asszisztáljatok? Hiszen mindannyian tudjuk: ez a speciális magyar érettségi pusztán azért létezik, hogy minél kevesebben juthassanak be a felsőoktatásba. Egyrészt: mert egyre több hely kell a külföldi hallgatóknak, másrészt: mert a miniszterelnök célja az, hogy a gyerekeink ne diplomások, hanem szakmunkások legyenek. Ha valaki nem hinné, hogy ez így van, olvasgassa az alábbiakat, aztán rakja össze a tényeket a fejében!

Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő. A sikeres élethez út a szakmán keresztül vezet, ezért nekünk az a felelősségünk, hogy a szakmunkásképzésnek a színvonalát úgy megemeljük, hogy a családok is rájöjjenek arra, hogy valójában ez egy vonzó életpálya, ez egy vonzó életút. A legdolgosabb és legtehetségesebb gyerekek menjenek nyugodtan szakiskolába, onnan el tudnak végezni majd egy technikumot, onnan meg tudják csinálni az érettségit, és onnan el tudnak menni a felsőoktatásba is, mert a duális rendszer nem fog véget érni a középiskolában, hanem a felsőfokú képzésben is meglesz. Ez a német rendszer lényege. Palkovics államtitkár urat azért lízingeltem, ha szabad így fogalmaznom, a világ egyik legsikeresebb német cégének az éléről, hogy ezt a rendszert építse fel, és úgy látom, hogy jól halad. 〈Orbán Viktor a Kossuth Rádió „180 perc” című műsorában (2014. október 10.)〉

Fokozatosan megszűnik a gimnáziumi képzés az ország több mint 80 iskolájában, az összes érintett intézmény vidéki. Ezeken a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át, a szakképzés lesz a meghatározó. 31 iskola ráadásul olyan térségben van, ahol nincs másik gimnázium. 〈Eduline, 2015. június 09.〉

Palkovics László oktatási államtitkár azt mondta: a felsőoktatási stratégia azt tartalmazza, hogy a külföldi hallgatók száma 2024-re 15 százalékra emelkedjen, most ez az arány 9 százalék.

A Stipendium programban a nyolcezres hallgatói létszámot céloztak meg 2018-ra, a Campus Mundi keretében pedig 9 milliárdot szánnak a hallgatói mobilitás támogatására.  Kitért arra is: erőteljes tárgyalásokat és számításokat folytatnak külföldi magyar felsőoktatási intézmény létrehozásáról Délkelet-Ázsiában. 〈kormany,hu / EMMI, 2016. október 24. (Nemzetközi Alumni Találkozó)〉

Ha valakit mélyebben is érdekel a kérdéskör, lapozzon bele a tanulmányunkba ⇒ Save Our Souls (Potemkin-helps / A Stipendium Hungaricum ügye, 285. old.).

Szóval erről van szó: az egész elmebeteg érettségirendszer ezért van. Nem az Orbán-kormány találmánya, hanem az SZDSZ-é, az első megvalósítója a Gyurcsány-kormány volt (különösen emlékezetesen), de az Orbán-kormány  vitte el a végletekig. Mivel nemcsak a kormánynak, hanem az ellenzéknek is ez a szándéka, az ellenzék sem fogalmaz meg értelmes alternatívát. A javaslataik értelmetlenek: mondanak olyan butaságot, hogy a kormány halassza el az érettségit. Ne vicceljenek! Mikorra? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint augusztusra-szeptemberre. Ugyan már! Augusztus-szeptember nem a járvány “után” van, hanem a járvány idején, a helyzet ugyanolyan lesz, mint amilyen most van (ha nem rosszabb). Figyelhetnének a Vatikánra is legalább a pandémia kapcsán, mert ahogy mondani szokás, amiről a Vatikán nem tud, az nincs is. Márpedig a Vatikán tudja, hogy szeptember elején-közepén még tombolni fog a járvány:

Ferenc pápa a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Pápai Bizottságával, valamint a katolikus világesemény szervezőivel egyeztetve – tekintettel az egészségügyi krízisre és annak következményeire – úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja a 2020 szeptemberére tervezett budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust (NEK). 〈IEC2020, 2020. április 23.〉

Akkor tán a járvány utánra? Ez az “után” leghamarabb 2021 elején lesz — feltéve, hogy meglesz a vakcina. Ha nem lesz meg, akkor hosszú évek múlva. Akkor arra számíthatunk, hogy bekövetkezik a “spanyolnátha-kor” (közismert, hogy Ady 1919 januárjában, IV. Károly kiráy 1922 áprilisában halt meg spanyolnáthában) — nem nehéz kitalálni, hány évet is jelenthet vakcina nélkül. Az elhalasztást követelő  DK is tájékozódhatna, ha máshonnan nem, kivételesen a Vatikántól:

A Szentszék az utazási nehézségek és a gyülekezési korlátozások miatt hasonló döntést hozott a Családok Világtalálkozójával kapcsolatban is, amelyet 2021 júniusában tartottak volna Rómában. A 2022-es lisszaboni ifjúsági világtalálkozót is a tervezett időponthoz képest egy évvel később, 2023 augusztusában tartják meg. 〈Magyar Kurír, 2020. április 23.〉

Ha a Vatikán azzal számol, hogy csak 2023-ban lesz biztonság, akkor ez így is van. Addig ezek a diákok nem fognak járni egyetemre, mert nincs érettségijük? Következően: mivel ez a “halassza el”-hozzáállás nyilvánvalóan kivitelezhetetlen, a kormány könnyen félresöpri, azaz az ellenzék a suba alatt éppen a kormány érettségi-szándékát támogatja (talán kivéve a Jobbikot).

A Pedagógusok Szakszervezete még azt is kitalálta, hogy minden érettségizőt teszteljenek az érettségi előtti hetekben. Pontosan tudjuk, hogy nem lehet megtenni, mert nincs annyi teszt (hisz még az egészségügyi dolgozókat sem tesztelik). Meg aztán mi van, ha tesztelik őket? Lehet, hogy pl. április 20-án valaki negatív, de már április 30-án fertőzött. Nem mellesleg a tesztelés igen bizonytalan értékű:

A tesztelés önmagában nem megbízható támpont, miután a fertőzésnek több stádiuma van. Vagyis a hatóságoknak újra és újra tesztelniük kellene ugyanazokat a csoportokat, másképp nem derül ki, hogy valaki időközben negatívból pozitívba vált. Ennek egyelőre nemcsak készlet- és kapacitásbeli korlátai vannak, hanem a szerológiai tesztek vitatott megbízhatósága is óriási probléma. 〈Euronews, 25/04/2020〉

Arról meg szót sem ejtenek, hogy mi lenne a pozitív teszteredményű érettségizővel. Ő nyilván nem tehetne érettségi vizsgát, ezért most nem jutna be a felsőoktatásba, pedig lehet, hogy ő az ország egyik legtehetségesebb diákja. Jól megbüntetjük, mintha ő tehetne a pandémiáról. Fioman fogalmazva is: embertelen hozzáállás.  Úgyhogy ez a teszt-ötlet szemmel is láthatóan kivitelezhetetlen és értelmetlen. 

Arra meg sem az ellenzék, sem a szakszervezetek nem gondolnak, hogy mi lesz azokkal, akik fertőzöttek, akik betegek — ők nem fognak az idén érettségizni, nem fognak az idén egyetemre menni?  Arra meg végképp senki sem gondol, hogy mit érezhetnek a diákok? De azt sem fejti ki senki, hogy lehet maszkban, kesztyűben, félve, esetleg egy családtag életéért rettegve órákon át pl. emelt szintű matekot írni? Egy ilyen óriási téttel járó vizsgán békeidőben is frusztrált az ember, de mit érez háborús időkben? Halasztgatnák az érettségit, bizonytalanságban tartanák a gyerekeket továbbra is, hadd féljenek?! Rájuk tennék még ezt az óriási lelki terhet is — csak azért, hogy be ne jusson ennyi magyar a felsőoktatásba? Istenem! Hát tényleg mindent megér ez a cél?

Vagy csak egyszerűen nem gondolják át, hogy mit javasolnak. Még ha az ellenzéki pártoktól nem is várhatunk különösebbet, a szakszervezetek letehetnének az asztalra életképes alternatívákat. Helyesebben: letehettek volna — mert most már késő.

Nincs most idő butaságokkal foglalkozni, a teszetoszaság tragédiákat is okozhat. 

A megoldáshoz kizárólag a diákjaink érdekeit szabad szem előtt tartani, azaz három szempontot kell figyelembe venni:

• Az első és legfontosabb: az élet és az egészség 100%-os garantálása;
• Nagyon-nagyon fontos: az érettségi megszerzése, az érettségi bizonyítvány átadása;
• Ugyanilyen fontos: a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulás biztosítása.   

Nyilván a legjobb megoldás az online érettségi lenne, de ennek feltételeit a kormány még csak meg sem kísérelte megteremteni, úgyhogy az erről való fantáziálás sem vezet célhoz. Marad a másik, az egyetlen út:

A megoldás pofonegyszerű, s valójában mindenki tudja. Mégsem merjük akarni???

• Az élet, az egészség 100%-os garantálása csak akkor lehetséges, ha nem lesznek érettségi vizsgák.
• Az érettségi vizsga kiiktatása nem jelentheti az érettségi kiiktatását. Nemcsak konkrét vizsgával lehet érettségit szerezni, hanem pl. úgy is, ahogy az UK-ban, Franciaországban (pedig ott még soha, még a háború alatt sem maradtak el érettségi vizsgák), Hollandiában stb. Tekintettel a pandémiára: teljes értékű középszintű érettségit érő megajánlott jeggyel. Fel kell tételeznünk, hogy minden pedagógus képes értékelni a diákjai tudását, hiszen eddig is ezt tette. Lehet választani, hogy milyen módszer szerint teszi ezt, pl. az angol vagy a francia módszer szerint-e, de ez már csak részletkérdés. Mivel az érettségi vizsgajegyek általában jobbak szoktak lenni, mint az év végi jegyek, lehetőséget kell adni arra, hogy az érettségiző a járvány elmúltát követő bármelyik érettségi vizsgaidőszakban javító vagy szintemelő vizsgát tehessen díjfizetés nélkül, ingyen, ha kívánja.
• A nyelvvizsgát pedig a kormány javaslata szerint online lehetne letennie annak, aki nem elégszik meg a középszintű nyelvi érettségivel.
• Mivel az — egyébként is túlzottan maximalista, teljességgel értelmetlen — emelt szintű érettségi így nem létezne, s mivel az érettségizők nem tudnák megmutatni a kiemelkedő tudásukat, s mivel minden igazságtalanságot el kell kerülni, pontszámítás nélkül minden érettségizőt fel kell venni arra a képzésre, amelyikre jelentkezett. Ez is felvételi lenne, csak másféle: szemeszter-felvételi. Az első szemeszterben államilag finanszírozott, azaz ingyenes képzést kell biztosítani mindenkinek, azonban röghözkötő hallgatói szerződés nélkül (mert hiszen ez nemcsak szemeszter, hanem felvételi is, s mint ilyen kétesélyes). Elő kell írni egy minimum-kreditet, amit a felsőoktatásban való bennmaradáshoz teljesíteni kell (nagyjából a jelenleg is létező kredit-minimumról lenne szó). Aki ezt nem teljesíti, az első szemeszter után távozik a felsőoktatásból, s majd újra érettségizhet (azaz felvételizhet), ha elmúlik a vész. A kredit-minimumot elérők számára meg kell határozni azt a minimális tanulmányi átlagot, amellyel államilag finanszírozottak lehetnek, s aki ezt nem éri el, a második szemesztertől csak önköltséges képzésben vehet részt. Lényegében ez eddig is így volt, csak annyi a különbség, hogy nem két szemeszter átlagát kell nézni hozzá, hanem csak az elsőjét. A második szemesztertől tehát a szokásos módon folyna tovább a képzés. Hogy ez sokba kerül? Igen. Hogy túl sok lesz a hallgató? Igen. De azért nem annyira sok, mert idén mintegy 20 ezerrel kevesebben jelentkeztek, mint tavaly; sőt mi több:  ilyen kevés jelentkező még soha nem volt. Az ELTE-t kivéve majd minden kart érint a számottevő csökkenés, vannak olyan képzések, ahol a felére csökkent a jelentkezők száma. Hogy még így is nehezen megoldható, mert sokkal több oktató kell? Igen. De egyrészt sok mindent meg lehet oldani digitálisan, online (hisz mindenképp így kell majd tenni viszonylag sokáig); másrészt: miért pont a legártatlanabbak, a gyermekeink vigyék el a balhét? Vállalja föl a kormány ennek a költségeit, segítsen, ha már úgyis minden hatalmat magának vindikált! Mutassa meg, hogy érdemes rá! Ne a gyerekek vállára tegye a terhet a kormányfő, hanem a sajátjára! 
• Mivel lehetnek olyanok számosan, akik félelemből vagy megbetegedés, megfertőződés, karantén stb. miatt visszavonták az érettségire való jelentkezésüket, a visszavonást automatikusan tárgytalannak kell tekinteni (kivéve, ha a jelölt kimondottan és  ismét  kérelmezi).

Ha ezt megtesszük, csodát fogunk látni: azok az érettségizők, akik egyébként nem nyertek volna felvételt, bent fognak maradni a felsőoktatásban. Ők ugyanis nem tehetségtelenek, nem velük van a baj, hanem a szinte teljesíthetetlen, kimondottan hallgató-csökkentés célú, rosszándékú felvételi pontszámítással, az SZDSZ-féle kétszintű érettségivel. Az a tragédiánk, hogy sajnos a kormány éppen azt nem akarja, hogy ennyi hallgató legyen, hogy ennyien szerezhessenek diplomát. Ezért tartat érettségi vizsgát tűzön-vízen át! Ezért nem követi más európai országok megoldását. Ezért kockáztat még emberéletet is. Jaj, csak nehogy bejusson az egyetemekre ennyi magyar! Ha már a magyar gyerek diplomához jutásának esélye összehasonlíthatatlanul kisebb, mint európai vagy amerikai társaié, az élete is érjen kevesebbet? Jól van ez így?

A Magyar Rektori Konferencia szerint jól van ez így:

A Magyar Rektori Konferencia támogatja a koronavírus járvány során létrejött kormányzati oktatásért felelős akciócsoport javaslatát a 2020. évi érettségi vizsgák lebonyolításáról.

Valahol értjük, hogy támogatják, mert volt a kormány részéről egy olyan belengetés, hogyha megajánlott jegyek lesznek, akkor a felsőoktatási intézményeknek kell a felvételiket lebonyolítani. Maruzsa Zoltán április 9-én, a sajtótájékoztatón finoman-ügyesen, de azért nem annyira a sorok között szépen el is magyarázta nekik:

Magyarországon azonban az érettségi egyben felvételi is, és a felsőoktatási intézmények  nincsenek felkészülve arra, hogy felvételit szervezzenek. 〈videóval is pl. Mérce, 2020. április 9.〉.

Azért ezt nemigen lehet félreérteni, vették is a lapot a bölcs rektorok, szinte rögtön, már 13-án reagáltak, hisz nem szeretnék az egyetemi oktatók életét kockára tenni (ami dicséretes), tartsák meg inkább az érettségit a gimnáziumok (ez már kevésbé dicséretes).

Az meg egészen aranyos, hogy Maruzsa Finnországot hozta fel példának, ahol szerinte már meg is tartották az előrehozott érettségiket. Finnországban az érettségik március 10-én kezdődtek, ekkor még nem volt látható veszély, a WHO még csak ezután hirdette ki a világjárványt. A finnek a folyó érettségiket meggyorsították, majd sürgősen bezárták az iskolákat. Tehát nem előrehozott érettségik voltak, hanem normál érettségik, egyébként is amúgy finn módra digitális érettségik (szóbeli nincs). A fölvételiket — amelyeket április végétől szoktak tartani — viszont az egyetemek szervezik, s döntöttek is: nem lesz hagyományos fölvételi, mert ahhoz több tízezer (nem százezer!) diáknak utazgatnia kellene, számos kontaktus alakulna ki, ami még a legnagyobb óvintézkedések mellett is nagyon veszélyes, s ők nem akarják sem a diákok életét, sem a saját életüket kockáztatni. Elhalasztani sem akarják, mert a járvány nem fog véget érni nyár végére sem, ezért feltétlenül most kell a felvételiket elintézni.  És ezt le is írták szinte szó szerint. Az ottani rektorok. Azok a finn felsőoktatási intézmények, amelyek áprilisban felvételiztetnek, már kidolgozták a módszert, a később felvételiztetők még dolgoznak rajta. Tehát dolgoznak rajta. A rektorok. A módszeren, nehogy veszélybe kerüljön valaki. 

Nálunk senki sem dolgozott semmilyen módszeren: sem a kormány, sem konkrétan az EMMI, s főleg nem a rektorok. A szakmai javaslatokat a kormány egyszerűen lesöpörte, a kormánynak koncepciója nincs, az egyetlen ötlete a kockáztatás. Ez nem koncepció, hanem felelőtlenség, ostobaság, és sajnos azt kell mondani:  gonoszság. Mivel nemhogy kidolgozott módszer, hanem még ötletszintű koncepciójuk sincs, s mivel már nincs idő, az általunk javasolton kívül semmilyen más megoldás nincs, ha nem akarjuk a gyerekeink, a tanáraink egészségét, életét kockára tenni. Ha a Magyar Rektori Konferencia annyira szeretné  mások életét kockáztatni, az a legkevesebb, hogy példát mutat: menjenek a rektorok, az egyetemi oktatók a gimnáziumokba érettségiztetni a tanárok helyett, a kollégiumokba felügyelni a nevelőtanárok helyett, s menjen velük a szakmailag mindenki fölött álló Maruzsa úr, a még a megszokottnál is cinikusabb Gulyás Gergely úr, a nagyon bátor Orbán Viktor úr. De a miniszterelnök ne olyan ufó-felszerelésben menjen, amilyenben újabban járkál, hanem úgy, ahogy az érettségizők menni fognak. Minden bizonnyal nem vola egyedül, mert vele menne 133 bátor ember, akikről így szólott:

 “nekem 133 bátor ember kell, az ország 133 legbátrabb embere, és azok önök itt, a kormánypárti oldalon” 〈kormany.hu, 2020. március 23. 〉

“Legyenek bátrak! — mondta nekik a bátor kormányfő. Nosza, itt az alkalom! Példamutatásnak sem volna utolsó.

Ezt persze nem mondjuk komolyan, mert semmiképpen sem szeretnénk egyetlenegy diák egészségét sem kockáztatni. De azért érdekes volna tudni, hogy elmennének-e…

Csak meg kell jegyeznünk: a jó tábornok nem azt mondja: “Előre, katonák”, hanem azt: “Utánam, katonák!” Aki nem ilyen, az nem tábornok, annak nincs többé tekintélye, az ne számítson a katonáira…

Tegyük föl magunknak a kérdést: Tényleg akkora baj, ha a pandémia miatt kivételesen többen kerülnének be az egyetemekre, többen szereznének diplomát? Tényleg tragédia volna, ha elérnénk az EU által megcélzottakat? Ha egy szép napon a társadalmunk 40%-a diplomás lenne? Nagy nemzeti gyász, újabb Trianon jönne el, netán rátörne a magyarságra a világvége, ha — mondjuk — kétszer annyi orvos végezne, mint eddig? A vírus talán jó tanítómester…

Kedves Tanártársak! Gondoljátok meg, miben vesztek részt!

Ha nem akartok részt venni egy életekkel játszó orosz rulettben, de nyílt szabadságharcosok sem akartok lenni, sőt még beteget sem jelentetek, fertőzöttség gyanúja ügyileg még önkéntes karanténba sem vonultok, akkor a jogi megoldási lehetőségeitekről az alábbi helyeken tájékozódhattok. Addig is kérünk titeket, terjesszétek ezt az írást, hogy minél több érintetthez eljusson, s kérjük az olvasót is, segítsen: ossza meg a közösségi médiában.

———————————————————–

Nem vagyunk PDSZ-tagok, semmi kapcsolatunk nincs az alábbi szervezetekkel, elvi-eszmei rokonságban sem állunk velük, csupáncsak ajánljuk (itt most ugyanis sokkal többről van szó, mint holmi ideológiai különbségekről):

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete:

FELELŐS INTÉZMÉNYVEZETŐ MÁJUSBAN NEM SZERVEZ ÉS NEM BONYOLÍT LE ÉRETTSÉGI VIZSGÁT!

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete; Történelemtanárok Egylete:

FELELŐS TANÁR NEM ÉRETTSÉGIZTET MÁJUSBAN, MÉG AKKOR SEM, HA KÉNYSZERÍTIK!

Jobb szívvel ajánljuk a felsőoktatási oktatók véleményét, javaslatát:

Oktatói Hálózat:

Az Oktatói Hálózat állásfoglalása az idei érettségiről és felvételiről

****************************

**************************************************

⇑ Tartalom ⇑