Actus fidei
Elég volt a lincselésből! Elég a nyilvános autodaféból!
Ezt az embert nyilvánosan megtagadta a saját pártja, az imádott pártelnöke és miniszterelnöke, erre az emberre kenték még a választási kudarcaikat is. Ennek az embernek nyilvános megalázására szólított föl egy pártokrata olimpiai bajnok, mintha bizony a sportteljesítményt is meg kellene kérdőjelezni, mintha a jelen bűneiért a múlt érdemeit is el kellene törölni.
Milyen erkölcsi magasságokban érzik most magukat a rátámadók! Milyen jó érzés falkában rárohanni a sebektől vérző falkatársra! Széttépni, szétszaggatni, a torkát is elharapni. Hogy a földön fekszik, hogy nem tud védekezni? Annál inkább, hisz így a legkönnyebb. Most igazán mondhatná Bayer Zsolt a kedvenc szövegét: “Ezek farizeusok“! Csak hát most a saját falkájára (is) kéne ezt mondania.
De miben is állnak ennek az embernek a bűnei? Leegyszerűsítve két pontban lehet összefoglalni:
1.) Köztörvényes bűncselekmények, amelyek mint ilyenek nyilvánvalóan erkölcsi bűnök is, azaz nyilvánvalóan a keresztény erkölcsbe is ütköznek. De ez tényleg így van? Mármint hogy tényleg elkövetett köztörvényes bűncselekményeket? Ámde azt, hogy Btk.-ba ütköző bűncselekményt követett volna el, senki sem állíthatja — ellenkezőleg:
Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították.
Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről, 6. Cikk 2.
KELL! Nincs apelláta — nincs kivétel. Így szól a jog — ha valakinek nem tetszik, az Európa Tanácsnál vagy a strasbourgi bíróságon reklamáljon!
2.) “Csak” erkölcsi bűnök, amelyek nyilvánvalóan a keresztény erkölcsbe ütköznek. Ezekről szinte minden rátámadó azt mondja, hogy nem ezekről van szó, mert ezek “magánügyek”. Természetesen ezek nem holmi magánügyek, mivel az elkövető egy város — sőt mi több: egy megyeszékhely — első embere, akinek — mondhatni: hivatali — kötelessége példát mutatni, példamutatóan élni, s aki ha megszegi az erkölcsi szabályokat, méltatlanná válik a tisztségére. Mindenütt és mindenkoron, a történelmi múltban és a modernkori jelenben, az európai kultúrkörben és a nem-európai kultúrkörben egyaránt. De hát nem ezt mondják, mert ez — legalábbis szerintük — nem volna PC (hiszi a piszi…).
De ha “magánügy”-nek mondják, mi közük vele? Ez esetben ugyanis a “csak” keresztény erkölcsbe ütköző bűnök nem rájuk tartoznak, hanem a keresztényekre. A keresztények dolga pedig a keresztények dolga — vagy tán nem?
De mi dolga is van ezzel a kereszténynek? Az attól függ: ha a bűnös menedéket kér, az a dolga, hogy menedéket adjon. Hogy jól értse mindenki: nemcsak az ártatlanul üldözöttnek, hanem az üldözött bűnösnek is menedéket kell adnia. Ez az ún. templomi menedékjog, amely nem keresztény “találmány-ármány”, hanem — legalább a sumerek óta meglévő — ősi jog.
A menedéknyújtásnak nem feltétele sem az ártatlanság, sem a bűnbánat. A menedéknyújtás feltétel nélküli, az embert emberi méltóságából adódóan — “alanyi jogon” — illeti meg, pusztán azért, mert EMBER.
A menedéknyújtás időnyújtás is. A bűnbánathoz idő kell, az ember nem mindig képes rögtön felfogni a bűne súlyát. Olyan ez, mint mikor kalapáccsal az ujjunkra csapunk: hirtelen nem fáj, mert az ujjunk elzsibbad; a fájdalom később jön. A bűnbánat fájdalom. Iszonyú nagy fájdalom, nagyobb fájdalom, mint az ártatlanul meghurcolt ember fájdalma.
A bűnbánat fájdalma megtisztít, a megtisztult emberen már nincs rajta a bűn bélyege. Aki keresztény, érti ezt — aki meg nem keresztény, ne kérjen számon a keresztényeken pont olyasmit, amit maga meg sem ért!
Ezért nincs haszna annak, ha egy nyilvánvalóan nem katolikus lap kvázi a katolikus erkölcsre hivatkozva a katolikus egyháznak tesz fel direkt provokáló kérdéseket (HVG, 2019.10.22.).
Abban bizonnyal megegyezünk, hogy a közéleti következtetéseket nem a katolikus egyháznak kell levonnia (nem is szólva arról, hogyha ezt tenné, rögtön az orra alá dörgölnék, hogy direkt módon beleavatkozik a politikába). Ami viszont mindebből a katolikusokra tartozik, az a katolikusokra tartozik. Másként fogalmazva: a katolikusok belügye. Vagy tán nem?
Valójában nem egy emberről szól a történet, hanem a rezsimről. Az Orbán-rezsimről, amely nem keresztény, hanem gnosztikus (leginkább manicheus). Ha ezt megértjük, megértjük azt is, hogy mi történt, s miért. Visszaútja azonban mindenkinek van, mert visszaút mindig van. A kapu nincs bezárva, mert a kapu sosincs bezárva…
S megértjük azt is, miért nem engedte meg neki a miniszterelnök-pártelnök — aki egyébként a “keresztény szabadság” élharcosa, valamint a “kereszténység védelmezője” etc. —, hogy a polgármester-jelöltségről lemondjon. Mert akkor nem lett volna polgármester-jelöltje a FIDESZ-KDNP-nek. Mert akkor nem tudott volna győzni a FIDESZ-KDNP. Legalábbis Orbán Viktor szó szerint ezt mondta:
Mit gondol, befolyásolta a választást a Borkai-ügy?
Nehéz ezt megmondani. Meg kéne kérdezni az összes szavazót, aki leadta a szavazatát, de azt gondolom, hogy mindenkit megérint az ilyesmi, hiszen mindenkit megdöbbent és megráz. És ezért valamilyen hatást biztosan kiváltott. Énnekem nem dolgom, hogy egyetlen magyar állampolgár vagy bármely politikus magánélete fölött is pálcát törjek, de egy kötelességem volt és van: én vagyok ennek a közösségnek, a Fidesznek az elnöke, s világossá kell tenni, hogy bizonyos dolgok nálunk nem férnek bele. És ennek le kell vonni a konzekvenciáit. Ezért aztán Borkai Zsolt el is hagyta a mi politikai közösségünket.
Elég ennyi, hogy Borkai Zsolt elhagyta a Fideszt? Nem kellett volna lemondatnia?
Hát lemondatni nem tudtunk volna senkit sem egy választás előtt, mert abban az esetben, ha Borkai Zsolt nem indul el a győri polgármester-választáson, akkor a győriek előtt nem lett volna választási lehetőség. mert akkor egyetlen jelölt maradt volna állva. Ezért meg kellett várnunk, hogy a győriek eldöntsék, hogy mit akarnak, hogy a győri emberek elmondják a véleményüket, és utána nekünk, nekem mint pártelnöknek cselekednem kellett, s ezt meg is tettem, amit ilyenkor nemhogy meg kell, hanem evidensen cselekedni kell.
Exkluzív interjú Orbán Viktorral. Hír Tv, 2019. 10. 16. 21:00 (2:22-3:45)
Orbán Viktor tehát kimondottan, megfontolt szándékkal, határozottan és konkrétan arra vette rá a hívőit, hogy szavazatukkal támogassák azt az embert, aki keresztény szemmel nézve súlyos halálos bűnt követett el. Ezzel rávette a hívőit a halálos bűn elfogadására, a keresztény erkölcs negligálására, a politikai érdekek alá való rendelésére, végső soron magának a keresztény vallásnak, Jézus Krisztusnak a nyilvános megtagadására. Végtelen az ő bűne, mert ezzel benne bízó keresztényeket is rávett a nyílt istenkáromlásra, benne bízó becsületes magyarokat az erkölcsi fertő elfogadására. Végtelen az ő bűne, mert ezzel megalázta nemcsak a magyarországi keresztényeket, hanem egész Magyarországot is. Hisz a győri választási eredményről ország-világ tud, hisz a győri választási eredményen ország-világ megdöbbent. Sárba tudta taposni a magyar erkölcsöt, a magyar tartást, a magyar büszkeséget, sárba tudott taposni mindannyiunkat. Most már tényleg lesütött szemmel kell járnia a magyarnak.
Orbán Viktor Győrött (látszólag) legyőzte a magyar erkölcsöt, a magyar lelket, s (látszólag) diadalt aratott a kereszténység fölött. Úgy hiszi: Győrött sikerült neki, amit mindig is akart.
De ez csak a látszat: a győzelem talmi.
Kis butusok ezek a sehonnai hazaárulók, ezek a Lucifer-hívő manicheusok: Magyarország föl fog állni, Jézus Krisztus egyházát pedig nem lehet legyőzni!
ne ergo timueritis eos (Mt 10,26)
********
Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: „Kövess engem!” Az felállt és követte.
Amikor később vendégül látta házában, sok vámos meg bűnös jött oda, s Jézussal és tanítványaival együtt asztalhoz telepedett. Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: „Miért eszik mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?”
Jézus meghallotta, és így válaszolt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent:
Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.
Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket.”
***
Gyűlölni a bűnt és szeretni a bűnöst: ezzel lehetne definiálni az evangéliumi szeretet gyakorlatát. Amiből nyilvánvaló, hogy a farizeusi magatartás ott vét, hogy a bűnöst bűnével azonosítja.
Pedig a bűnös sosem volt azonos bűnével. S ha mégis, az legfeljebb a farizeus lehet, mivel szeretetlenségét igazságosságnak vélve abban a súlyos veszélyben él, hogy tévedését sose lesz módjában felismernie és belátnia. Úgy véli, „igazat mond másokról”, amikor valójában arról van szó, hogy nem tud szeretni.
Pilinszky János: A Szentírás margójára (Új Ember, 1969. július 6.)
***
Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.
Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborus éjjel.
És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjuságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
Ady Endre: Az Úr érkezése
*******************************************************
Kapcsolódó aloldal: Keresztre feszített nők / Donne crocifisse (2019.)
Kapcsolódó bejegyzés (farizeus szálon is…): Találós aranyköpés
Ajánlott oldal (ENG): Save Our Souls – Hungaria, Anno Domini…
Ajánlott dokumentum (HU): Save Our Souls – Hungaria, Anno Domini…
Kőhidi Róbert, és 
anonymand beszélgetnek 
Katakombablog 
anonymand 2019-10-23 - 08:29 Közvetlen hivatkozás |
Tisztelt posztoló!
A sokadik véleményt olvasom, de ez éppen úgy nem befolyásol saját véleményem kialakításában mint a többi.
Viszont ilyen “light” felmentést még nem olvastam.
Vagy csak pongyolán megfogalmazott mondat, vagy nem is tudom mi.
“Ámde azt, hogy Btk.-ba ütköző bűncselekményt követett volna el, senki sem állíthatja — ellenkezőleg” – semmi ellenkezőleg!
azt, hogy Btk.-ba ütköző bűncselekményt követett volna el, bárki állíthatja, akiben a gyanú felmerül!
Ha nem így lenne, akkor feljelentések sem születhetnének.
Annak megítélése, hogy valóban elkövette-é a neki felrótt cselekményeket, valóban a bíróság dolga, s pálcát törni felette helytelen.
Helytelen, mert igaz az idézett törvényszöveg.
“Abban bizonnyal megegyezünk, hogy a közéleti következtetéseket nem a katolikus egyháznak kell levonnia (nem is szólva arról, hogyha ezt tenné, rögtön az orra alá dörgölnék, hogy direkt módon beleavatkozik a politikába). Ami viszont mindebből a katolikusokra tartozik, az a katolikusokra tartozik. Másként fogalmazva: a katolikusok belügye. Vagy tán nem?” – a gondolat első részével egyet is értenék.
Mondom értenék, ha a katolikus (és a többi) egyház eddig nem direkt módon beleavatkozott volna a politikába.
Ha megengedik maguknak, hogy szószékről politizáljanak, akkor én viszont felszólítom őket, hogy vegyék maguknak a bátorságot, és politizáljanak ez ügyben.
Is.
A második rész viszont kicsit kiborított.
“Ami viszont mindebből a katolikusokra tartozik, az a katolikusokra tartozik. Másként fogalmazva: a katolikusok belügye. Vagy tán nem?” – nem tehetek róla, biztos bennem van a hiba, de egyből a papi pedofíliára asszociáltam.
Az nem működik, hogy eleve mentességet adnak maguknak a felelősség alól (arról nem beszélve, hogy a hitbéli bűn a jelek szerint szorosan kapcsolatba hozható törvényszegésekkel is).
“Gyűlölni a bűnt és szeretni a bűnöst: ezzel lehetne definiálni az evangéliumi szeretet gyakorlatát.” – erről csak annyit, hogy szerintem csak egyetlen dolog gyűlölendő, mégpedig a gyűlölet szó.
Akinek szívében gyűlöletnek helye van, az bármi, vagy bárkit képes gyűlölni.
Libsit, menedékkérő menekültet, cigányt, feketét.
Tisztelettel:
Erényi Tibor
KedvelésKedvelés
Hungarian Catholic NGO’s 2019-10-23 - 14:46 Közvetlen hivatkozás |
Kedves Erényi Tibor!
Nagyon köszönjük a hozzászólását, bizonnyal a mi hibánk, hogy félreérthető az írásunk.
Pilinszky szavai nem azt jelentik, hogy a katolikus álláspont szerint bárkit is szabadna gyűlölni – ellenkezőleg. A bűn itt cselekvésként értendő. A gyűlölet kétségtelenül érzelem, s bizonyos cselekvések érzelmeket váltanak ki belőlünk. Pl. elvileg lehet egy bűnt, pl. a gyilkosságot szeretni, a gyilkosság iránt közömbösnek lenni, a gyilkosságot nem gyűlölni, azaz bizonyos helyzetekben megengedhetőnek tartani, s lehet gyűlölni, azaz minden formáját minden esetben elutasítani. De nem szabad magát a gyilkost gyűlölni. Ez az álláspont éppen nem azt jelenti, hogy szabadna gyűlölni valakit azért, mert liberális, azért, mert cigány, azért mert másként gondolkodik, azért mert más a bőre színe vagy a vallása stb. Ezek nem bűnök, mivelhogy nem is cselekvések, tehát ezeket még a bűn mint cselekvés gyűlölete sem érinti. Nyelvtanilag mondva: az igei állítmány (bűn cselekése) gyűlöletéről beszélt Pilinszky azzal, hogy az alanyt (a bűnt cselekvő embert) tilos gyűlölni, sőt mi több: az alanyt (a bűnt cselekvő embert) szeretni kell. Konkrétan saját magunkra értve: ez utóbbi, mármint a szeretet meglehetősen nehéz nekünk, ha Orbán Viktorra gondolunk…
A papi pedofília pedig nem tartozik ide, már csak azért sem, mert Borkai Zsolt nem pedofíliát követett el (legalábbis ilyesmiről nincs tudomás). Ettől elvonatkoztatva: a Szentatya hivatalos nyilatkozatokat adott ki, számos alkalommal bocsánatot kért, kétségbe esve sírt, a Vatikánban fogadta, magához ölelte az áldozatokat, magára vette a fájdalmukat, imádkozott és folyamatosan imádkozik értük, s vele imádkoznak a katolikus hívek, a pedofíliát a létezhető legförtelmesebb, legaljasabb bűnnek nevezte, javasolta, hogy a világi büntethetőségét a sértett 14. életévéről a 18. életévére emeljék föl az államok, zéró toleranciát hirdetett, az egyházon belül kötelezővé tette a leghalványabb, akár megalapozatlannak tűnő gyanú jelentését és kivizsgálását is, az egyház soha nem látott összegű jóvátételt fizetett ki a sértetteknek bírósági ítéletek nélkül, a törvény szerinti elévülési határidőn jóval túl is – azzal, hogy pénzzel nem lehet ezt jóvátenni, mivel jóvátehetetlen, de más eszköze nincs. Egyebet az egyház nem tud tenni.
A világban elkövetett pedofil bűncselekmények kb. 0,1%-a – szigorúbb számítások szerint 0,3%-a – köthető katolikus egyházi személyekhez, azaz a pedofil bűntettek 99,99%-át – szigorúbb számítások szerint 99,97%-át – nem katolikus egyházi személyek követték el. De ha nem világi törvények szerinti bűncselekményt nézünk, hanem „csak” erkölcsi szempontú bűnt, akkor is legfeljebb az ilyesféle bűnök 1%-át követték el katolikus egyházi személyek. A világon létező összes egyház viszonylatában pedig pont a katolikus egyház a legkevésbé érintett. Ez nem önmentés, mert – ahogy a Szentatya mondta – egyetlenegy eset is nagyon-nagyon sok, s pont eggyel több a tolerálhatónál.
Magyarországon nincs tudomás katolikus egyházi személyek által elkövetett pedofil bűncselekményekről, amiket a sajtó emlegetni szokott, azoknak túlnyomó része soha nem történt meg, azaz nem igaz, ahogy mondani szokás: nettó hazugság. A fennmaradó kisebb része pedig nem bűncselekmény, mert konkrét cselekmény egyik esetben sem történt, legfeljebb félreérthető viselkedés. Az más kérdés, hogy az egyház ezeket is szankcionálja saját maga, de följelentést bűncselekmény híján nem tehet.
Szó nincs itt Borkai Zsolt felmentéséről, csupán arról, hogy nem állíthatjuk, hogy bűncselekményt követett el, mert az ilyesféle állítás rágalmazás, ami szintúgy bűncselekmény. A gyanú természetesen kimondható, az alapos gyanút a bűnüldöző szerveknek kell(ene) kinyomozniuk, amire jelenleg vajmi kevés esély van. De ez nem azt jelenti, hogy sohasem nyomozható ki, hiszen az Orbán-rezsim sem tart örökké. Viszont az egyház hivatalosan vagy félhivatalosan per pillanat nem mondhatja ki, hogy Borkai Zsolt köztörvényes bűncselekményeket követett el, következően köztörvényes bűncselekményeire hivatkozva nem formálhat róla véleményt.
A keresztény erkölcsbe ütköző nyilvánvaló bűnei a gyónási titok körébe tartoznak, s mint ilyenek nem tárhatóak a nyilvánosság elé. Az egyház sohasem fog senki emberfiát nyilvánosan megbélyegezni, mert ezzel a keresztény alapokat tagadná meg. Pl. Dél-Amerikában a legradikálisabb katolikus irányzat, a felszabadítás teológiája alapján véleményt formáló egyházi személyek sem az egyes embert bélyegezték meg, hanem az egész rezsimet támadták.
Nem állja meg a helyét, hogy az egyház a templomokban direktben politizálna. Igaz, hogy elszigetelt néhány eset előfordult, de ez nem az egyház általános gyakorlata, hanem a konkrét lelkipásztor hibája.
Azt pedig senki sem tudja, hogy a Borkai Zsoltra szavazó győri polgárok között hány hívő katolikus volt, hovatovább egyáltalán volt-e, de az biztosnak tűnik, hogy nem kimondottan a katolikusok szavaztak rá, mint ahogy az is biztos, hogy a Viktor-hívők között a hívő katolikusok nincsenek túlreprezentálva. Különösen nagyot csökkent a kormánypártokra szavazók körében a katolikusok aránya a fidesz-sajtó pápagyalázásai óta.
Orbán Viktornak valamikor komoly tábora volt a katolikusok körében, de ez már a múlté. Eredetileg viszont a liberálisok között volt komoly tábora, de ez is már a múlté. Olyan tökélyre vitte a hazudozást, hogy minden oldalról bedőltek neki, még az EU-ban is, sőt az LI-ben, sőt az EPP-ben is – de ez is már a múlt. Nem a hazudozás, hanem a bedőlés.
Mi úgy látjuk, hogy nem egy ember bűneiről van itt szó, hanem a rezsim bűneiről, hogy ennek az embernek az esete a rezsimet képezi le. Azt az erkölcsi mélységet, amelyben ez a sohasem látott romlottságú rezsim leledzik, s ahová le akarja rántani, sőt részben le is rántotta a magyar polgárokat. Ez az igazi tragédia – innen kell felállnunk!
Még egyszer köszönjük a hozzászólását, gondolatébresztő volt a számunkra. Örömmel vesszük a véleményeit a továbbiakban is.
Tisztelettel: az S.O.S Hungaria közössége
KedvelésKedvelés
anonymand 2019-10-24 - 02:24 Közvetlen hivatkozás |
Tisztelt S.O.S Hungaria közössége!
Köszönöm, hogy vették a fáradságot és érdemben foglalkoztak hozzászólásommal (nagyon ritka manapság).
“Pilinszky szavai nem azt jelentik, hogy a katolikus álláspont szerint bárkit is szabadna gyűlölni – ellenkezőleg.” – értem én, hogyne érteném.
Ám amit írtam, hogy számomra a ‘gyűlölet’ szó az egyetlen amit gyűlölök, továbbra sem változott.
Mint ahogyan az sem, hogy aki képes egy valamit gyűlölni, az képes lehet valakit is gyűlölni.
Éppen erre alapozódott a “gyűlöletkampány”.
Mert nincs megállás.
Soros György, zsidó, zsidók, másképp gondolkodók…
“De nem szabad magát a gyilkost gyűlölni.” – igen szépen hangzik, csak véleményem szerint ezt nehéz, tán lehetetlen a köztudatba átvinni.
Nincs arra kézikönyv, hogy hogyan szabad és hogyan nem.
Mert pl. a politika ilyen “apró” részletekkel nem foglalkozik.
A métely pedig megállíthatatlanul terjed.
“Ez az álláspont éppen nem azt jelenti, hogy szabadna gyűlölni valakit azért, mert liberális, azért, mert cigány, azért mert másként gondolkodik, azért mert más a bőre színe vagy a vallása stb.” – bevallom, hogy a fentebb leírtak alapján nem tudom, hogy mit kezdjek azzal, hogy “nem szabad”.
“Ezek nem bűnök, mivelhogy nem is cselekvések, tehát ezeket még a bűn mint cselekvés gyűlölete sem érinti.” – tisztában vagyok azzal, hogy itt és most a katolikus értékrenddel foglalkozunk, mégis egy másik vallásra, egy másik szent könyvre kell hivatkozzak.
Korán.
Mert hogyan is lehet eldönteni mi a bűn?
Idézni nem tudom, de megpróbálom visszaadni a réges-régen olvasottakat.
Van ahol nem bűn a hitetleneket megölni (ha jól emlékszem).
Van ahol azt írják, hogy a háborúban bűn a nőket, gyermekeket, sőt, még a házak előtti virágokat kiirtani.
A ‘bűn’ ezek szerint (is) relatív fogalom, amelyet mindenki úgy értelmez, ahogy akar.
“Nyelvtanilag mondva: az igei állítmány (bűn cselekése) gyűlöletéről beszélt Pilinszky azzal, hogy az alanyt (a bűnt cselekvő embert) tilos gyűlölni, sőt mi több: az alanyt (a bűnt cselekvő embert) szeretni kell.” – ha jól emlékszem a Bibliában olvasottakra, akkor Jézus is valami hasonlóról prédikált.
Amivel szintén nem tudok egyetérteni.
“Konkrétan saját magunkra értve: ez utóbbi, mármint a szeretet meglehetősen nehéz nekünk, ha Orbán Viktorra gondolunk…” – végre valami, amiben tökéletesen egyetértünk!
“A papi pedofília pedig nem tartozik ide, már csak azért sem, mert Borkai Zsolt nem pedofíliát követett el (legalábbis ilyesmiről nincs tudomás)… – egyrészt ide tartozik, másrészt én sem állítottam, hogy elkövette volna.
Igenis, ide tartozik, amikor “Ez esetben ugyanis a “csak” keresztény erkölcsbe ütköző bűnök nem rájuk tartoznak, hanem a keresztényekre. A keresztények dolga pedig a keresztények dolga — vagy tán nem?” mondatokat olvasva, akarva-akaratlanul a katolikus egyház “a mi dolgunk” címszóval hallgat, elhallgat, eltusol ügyeket.
Asszociáció.
Igaz az is, hogy a dologban történt már változás.
Nem akarok rosszmájú lenni, de leginkább nem nálunk, nem hazánkban (vagy csak én nem tudok róla).
…”Egyebet az egyház nem tud tenni.” – biztos ez?
Szám-háborúzni nem kívánok, hiszen annak semmi értelme.
“Ez nem önmentés, mert – ahogy a Szentatya mondta – egyetlenegy eset is nagyon-nagyon sok, s pont eggyel több a tolerálhatónál.” – ezzel megint tökéletesen egyetértek.
“Magyarországon nincs tudomás katolikus egyházi személyek által elkövetett pedofil bűncselekményekről, amiket a sajtó emlegetni szokott, azoknak túlnyomó része soha nem történt meg, azaz nem igaz, ahogy mondani szokás: nettó hazugság. A fennmaradó kisebb része pedig nem bűncselekmény, mert konkrét cselekmény egyik esetben sem történt, legfeljebb félreérthető viselkedés. Az más kérdés, hogy az egyház ezeket is szankcionálja saját maga, de följelentést bűncselekmény híján nem tehet.” – vannak kételyeim, vagy csak nem veszem észre, hogy a magyarok különbek az összes többi népnél.
“Szó nincs itt Borkai Zsolt felmentésről, csupán arról, hogy nem állíthatjuk, hogy bűncselekményt követett el”… erről előző hozzászólásomban kifejtettem véleményem.
Tartom.
“Viszont az egyház hivatalosan vagy félhivatalosan per pillanat nem mondhatja ki, hogy Borkai Zsolt köztörvényes bűncselekményeket követett el, következően köztörvényes bűncselekményeire hivatkozva nem formálhat róla véleményt.” – nem is az egyház dolga köztörvényes bűncselekményekkel (vagy azok gyanújával) foglalkozni, azokról véleményt formálni.
“Nem állja meg a helyét, hogy az egyház a templomokban direktben politizálna. Igaz, hogy elszigetelt néhány eset előfordult, de ez nem az egyház általános gyakorlata, hanem a konkrét lelkipásztor hibája.” – a lónak négy lába van, mégis megbotlik, ugrott be.
Meg az, hogy nem hallottam, olvastam volna soha, sehol olyat, hogy ezért a”botlásért” bármely lelkipásztor akár feddésben részesült volna.
“Orbán Viktornak valamikor komoly tábora volt a katolikusok körében, de ez már a múlté. Eredetileg viszont a liberálisok között volt komoly tábora, de ez is már a múlté. Olyan tökélyre vitte a hazudozást, hogy minden oldalról bedőltek neki, még az EU-ban is, sőt az LI-ben, sőt az EPP-ben is – de ez is már a múlt. Nem a hazudozás, hanem a bedőlés.” – ezt hogy élem túl?
Már megint egyet kell értsek.
“Mi úgy látjuk, hogy nem egy ember bűneiről van itt szó, hanem a rezsim bűneiről, hogy ennek az embernek az esete a rezsimet képezi le. Azt az erkölcsi mélységet, amelyben ez a sohasem látott romlottságú rezsim leledzik, s ahová le akarja rántani, sőt részben le is rántotta a magyar polgárokat. Ez az igazi tragédia – innen kell felállnunk!” – ezt már tovább nem lehet fokozni, gondoltam az előbb, de íme lehet.
Megint igazat adok, mert véleményem tökéletesen megegyezik.
Persze a kisördög azért bennem van.
Ha az S.O.S Hungaria közössége hozzám hasonlóan látja a helyzetet, hogyan lehet az, hogy sem a püspöki kar, sem Erdő Péter nem hallatja hangját?
Én ellenzem ugyan, hogy az egyház a politikába beleszóljon, de ha eddig megtette (olykor igen-nagyon direkt módon), akkor most miért ennyire visszafogottak?
Tisztelettel:
Erényi Tibor
KedvelésKedvelés
Hungarian Catholic NGO’s 2019-10-25 - 11:10 Közvetlen hivatkozás |
Kedves Erényi Tibor, közben beláttuk, hogy Önnek igaza lehet: nem volt szerencsés a Pilinszky-idézet. Az FB-n egy Borkait támogató győri fideszes hölgy ezt írta nekünk”: “Jó gyűlölködést kívánok”. Eszerint úgy értik, hogy az írás gyűlöletteli, hogy gyűlöljük a polgármesterüket. Megpróbáltuk megmagyarázni, hogy ez nem így van – de sajnos lehetetlen.
Azt is írta, hogy ők bizony nem kaptak Orbán Viktortól utasítást arra, hogy Borkaira szavazzanak – ami nyilván azt jelenti, hogy a saját döntésük volt. Ha ez igaz lenne, akár mondhatnánk azt is, hogy eljött a világvége. De hál’ Istennek nem igaz. Simon Róbert Balázs, a FIDESZ-KDNP győri országgyűlési képviselője a választás előtti napon ezt mondta a helyi tévében (Győr további fejlődése a tét. Győr+, 2019.10.12. 08:10 – http://gyorplusz.hu/gyor/gyor-tovabbi-fejlodese-a-tet/ 1:14):
“Az ellenzék kétségbeesetten a lejáratásra próbálja tenni a hangsúlyt. És valóban: polgármester úr hibázott, erkölcsileg ez maximálisan elítélendő, de ez egy magánügy. Ez került most a kampány középpontjába Győrbe’, hiszen az ellenzék ezt helyezte oda. Azonban a választás tétje az: a város további fejlődése. A polgármester úr a saját családjával erről nyilván el kell, hogy számoljon, azonban ez egy magánéleti kérdés. Én úgy gondolom, hogyha felelősen gondolkodunk, és bízom benne, hogy a döntő többség ez így lesz, hiszen 2006 óta minden választáson ez így volt, akkor úgy fognak dönteni a győriek, ahogy bennünket is biztattak az elmúlt hetekben, hogy továbbra is a FIDESZ-KDNP képviselőjelöltjeire és polgármester-jelöltjére teszik a voksot vasárnap.”
Majd az egyértelműség kedvéért rögtön ez után ez is elhangzott a tévében:
“Simon Róbert Balázs arra kérte a választókat, hogy a város töretlen fejlődése érdekében vasárnap szavazzanak Borkai Zsolt polgármester-jelöltre és a FIDESZ-KDNP jelöltjeire.”
No comment. Legfeljebb azt mondhatják, hogy nem Orbán Viktor utasította az erkölcsi fertő elfogadására a kormánypárti szavazókat, hanem Simon Róbert Balázs. De ki hiszi azt el, hogy egy kormányoldali országgyűlési képviselő valaha az életben bármiben is önálló véleményt formált? Aki valaha is így tett, az már régen nem képviselő, az már régen nem fideszes.
A tragédiánk az, hogy Orbán Viktornak sikerült egy fanatikus, önálló lélekkel már nem rendelkező, akármilyen erkölcsi mélységet is elfogadó szavazóbázist kinevelnie. Nemcsak a párttagjai, a politikusai, az országgyűlési képviselői, a prominensei, hanem a hívői is gombnyomó automatákká lettek. És még csak észre sem veszik, mi történt velük. Ma “csak” ennek az embernek a bűneit fogadják el, holnap az összes többiét is (vagyis mindegy, kiről mi fog még kiderülni). Ma “csak” ezt a bűnt fogadják el, holnap a létezhető összes többi bűnt is. Hogy netán még a gyilkosságot vagy a hazaárulást is? Ez csak árnyalati kérdés – ne nagyon bízzunk abban, hogy azt már biztos nem!
Ez egy teszt is volt Orbán Viktor részéről: meddig lehet elmenni? Bizony-bizony: akármeddig.
Mi a tanulmányunkban úgy láttuk, hogy mintegy 1,5-1,8 millió lélekvesztett Viktor-hívő van az országban. Őket elvenni az imádott Viktoruktól lehetetlen.És pont ez a fidesz-gnózis lényege: a lélekszerzés. (Lásd: https://katakombablog.files.wordpress.com/2019/05/save-our-souls.-hungaria.pdf)
Mégiscsak eljött a világvége…?
No de innen szép fölállni!
KedvelésKedvelés
Kőhidi Róbert 2019-10-25 - 13:11 Közvetlen hivatkozás |
Hungarian Catholic NGO? Ezzel meg ís írtál mindent…itt, ebben a Szent István óta keresztény, a kereszténységért mindíg fegyvert rántó és azt soha fel nem adó magyar hazában Catholic NGO? Ez milyen alakulat? Régen kardot rántottunk, most pedig nem “nyomtuk meg a gombot” Borkai mellett. Nem nyomtuk meg, mert nem vagyunk értéktévesztésben és még nem vagyunk “szavazó automaták”. Nekünk a keresztény, magyar haza, neked pedig Catholic NGO. Hogy stílusos legyek: No Comment!
KedvelésKedvelés
Kőhidi Róbert 2019-10-25 - 13:43 Közvetlen hivatkozás |
Igen, még egy kiegészítés: az ember hitvallása az egy elköteleződés, ha úgy tetszik egy eskü. Az eskü lényege pedig az, hogy nem lehet megszegni. Aki esküszegő, annak nincs bocsánat. Sem kereztényi, sem semmilyen bocsánat nincs. Ha a vámszedők megölték volna Jézus anyját, nem ült volna egy asztalhoz velük. Vagy igen? Kár, hogy ezt soha nem fogjuk kideríteni.
KedvelésKedvelés
Hungarian Catholic NGO’s 2019-10-25 - 14:48 Közvetlen hivatkozás |
Kedves Kőhidi Róbert, nem a győriekről szól ez a történet, hanem a Viktor-hívőkről. Az mindegy, hogy melyik város: ma itt, holnap amott.
Azt nem állítottuk, mivel senki sem állíthat ilyesmit, hogy a győriek gombnyomó automaták, hiszen rengetegen nem szavaztak Borkaira. Azt állítottuk, s állítjuk most is, hogy a Borkaira szavazó Viktor-hívők gombnyomó automatákká váltak. Mert azt nem bírjuk elhinni, hogy saját maguktól süllyedtek ilyen mélyre.
Az Orbán-rezsim pedig nem keresztény, ellenkezőleg: gnosztikus, a gnosztikusok pedig a kereszténység ellenségei, kimondottan a keresztények gyűlölői a kezdetek óta. A gnózis a másik – az ellenkező – úton halad.
Az, hogy most sikerült Orbán Viktornak sárba taposni a magyar erkölcsöt, nem jelenti azt, hogy örökre a sárban marad. Hiszünk a magyar föltámadásban, ami legelsősorban erkölcsi megújulás. E körben közömbös, hogy ki keresztény, ki nem. Ha elfogadjuk, iránymutatónak tartjuk az általános erkölcsi normákat, megmaradunk.
Ez egy erkölcsi “Mohács” volt. Közel úgy lehet, hogy “nekünk Mohács” kell”. De Magyarország akkor is föl fog állni!
KedvelésKedvelés