Címke: József Attila Hozzászólás-láncolat összezárása | Billentyűparancsok

  • Ismeretlen's avatar

    Rimai Éva 2023-07-17 - 08:39 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: , József Attila, ,   

    Ars poetica 

    Ars poetica

    Németh Andornak

    Költő vagyok – mit érdekelne
    engem a költészet maga?
    Nem volna szép, ha égre kelne
    az éji folyó csillaga.

    Az idő lassan elszivárog,
    nem lógok a mesék tején,
    hörpintek valódi világot,
    habzó éggel a tetején.

    Szép a forrás – fürödni abban!
    A nyugalom, a remegés
    egymást öleli s kél a habban
    kecsesen okos csevegés.

    Más költők – mi gondom ezekkel?
    Mocskolván magukat szegyig,
    koholt képekkel és szeszekkel
    mímeljen mámort mindegyik.

    Én túllépek e mai kocsmán,
    az értelemig és tovább!
    Szabad ésszel nem adom ocsmány
    módon a szolga ostobát.

    Ehess, ihass, ölelhess, alhass!
    A mindenséggel mérd magad!
    Sziszegve se szolgálok aljas,
    nyomorító hatalmakat.

    Nincs alku – én hadd legyek boldog!
    Másként akárki meggyaláz
    s megjelölnek pirosló foltok,
    elissza nedveim a láz.

    Én nem fogom be pörös számat.
    A tudásnak teszek panaszt.

    Rám tekint, pártfogón, e század:
    rám gondol, szántván, a paraszt;

    engem sejdít a munkás teste
    két merev mozdulat között;
    rám vár a mozi előtt este
    suhanc, a rosszul öltözött.

    S hol táborokba gyűlt bitangok
    verseim rendjét üldözik,
    fölindulnak testvéri tankok
    szertedübögni rímeit.

    Én mondom: Még nem nagy az ember.
    De képzeli, hát szertelen.
    Kisérje két szülője szemmel:
    a szellem és a szerelem!

    József Attila (Attila József ⇒⇒ ENG)

    Ars poetica

    .

    Then why should I, a poet, study
    poetry? The wet star, that eye
    which swims upon the midnight eddy,
    may not with grace ascend the sky.

    Time oozes down, and I no longer
    suck the breast milk of fairytales;
    I quaff the real world in my hunger,
    whose foamy head is heaven’s pales.

    To swim that lovely spring’s surprises!
    Silence and quivering embrace,
    and from the white foam there arises
    a fluent chatter, wit, and grace.

    Those other poets – why should I worry
    how they defile their paunch and crop?
    with gin and trumped-up imagery
    let them feign drunkenness, throw up.

    I leap the time’s saloon, its liquor,
    strive for intelligence, and beyond!
    My brain is free, I’ll not play sucker
    and serve their fatuous demi-monde.

    Let nature be your test and measure!
    Let yourself eat, drink, sleep, embrace!
    No pain shall make me serve the pleasure
    of powers so crippling, vile, and base.

    No bargains – peace of mind is better! –
    lest all the world should see my shame,
    my skin marked by its scarlet tetter,
    my juice drunk up by fever’s flame.

    I shan’t stop my litigious clamour.
    I plead my case to the clear mind.
    I am the age’s guide and grammar,
    the ploughman hears me at his grind.

    The worker’s body feels me, only
    between two motions stiff with pain;
    the ill-dressed lout waits for me, lonely,
    outside the movie, in the night rain.

    As for the entrenched scum, who injure
    my poems’ form to please the times:
    brotherly tanks are my avenger,
    rumbling out my powerful rhymes.

    Mankind is not yet grown, I’m saying.
    But he aspires, and thus he’s wild.
    His parents – thought, and love undying –
    may they watch over their lost child.

    Translation:  Turner, Frederick (⇒⇒ +ENG: Ozsváth, Zsuzsanna)

    Lásd még — See also:

    Favágó + Español, + English, + Română

    Gyönyörűt láttam + Italiano, + English

    Kertész leszek + Française, +  Română, + Srpski

    Mondd, mit érlel… + Español, + English (2)

     
  • Ismeretlen's avatar

    Katakomba 2023-04-28 - 20:35 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: , , József Attila,   

    Üzenet a Karmelitából 

    ⇓Megosztás⇓

    “Tisztelt Vezetők, szeretnék köszönetet mondani Önöknek az ezen értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, amelyekben a helyi katolikus közösség munkálkodik, valamint a világban, különösen is a Szíriában és Libanonban élő, sok megpróbáltatásnak kitett keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért. Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző, azonban meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon. Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez, és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett. Ebből a szempontból jó az egészséges szekularizáció, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás és önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval. Azok, akik kereszténynek vallják magukat, a hitvallókkal együtt elsősorban arra kaptak meghívást, hogy tanúságot tegyenek és együtt járjanak mindenkivel, ápolva az evangélium által ihletett humanizmust, amely két alapvető forrásból fakad: magunkra mint az Atya szeretett gyermekeire tekinteni és mindenkit testvérként szeretni.” (Magyar Katolikus Egyház — 3./4. bekezdés)

    “Distinte Autorità, vorrei ringraziarvi per la promozione delle opere caritative ed educative ispirate da tali valori e nelle quali s’impegna la compagine cattolica locale, così come per il sostegno concreto a tanti cristiani provati nel mondo, specialmente in Siria e in Libano. È feconda una proficua collaborazione tra Stato e Chiesa che, per essere tale, necessita però di ben salvaguardare le opportune distinzioni. È importante che ogni cristiano lo ricordi, tenendo come punto di riferimento il Vangelo, per aderire alle scelte libere e liberanti di Gesù e non prestarsi a una sorta di collateralismo con le logiche del potere. Fa bene, da questo punto di vista, una sana laicità, che non scada nel laicismo diffuso, il quale si mostra allergico ad ogni aspetto sacro per poi immolarsi sugli altari del profitto. Chi si professa cristiano, accompagnato dai testimoni della fede, è chiamato principalmente a testimoniare e a camminare con tutti, coltivando un umanesimo ispirato dal Vangelo e instradato su due binari fondamentali: riconoscersi figli amati del Padre e amare ciascuno come fratello.”

    (La Santa Sede — 3/4)

    “Distinguished Authorities, I express my gratitude for the promotion of the charitable and educational works inspired by these values, in which the local Catholic community actively participates, as well as for your concrete support of the many Christians worldwide who experience hardship and adversity, especially in Syria and Lebanon. Cooperation between the State and the Church has proved fruitful, ever respecting the need for a careful distinction between their proper spheres. It is important that all Christians keep this in mind, taking the Gospel as their point of reference, freely embracing the liberating teachings of Jesus without yielding to a sort of “collaborationism” with a politics of power. This calls for a sound sense of “laicity” that does not degenerate into the widespread “laicism” that is allergic to any aspect of the sacred, yet ready to sacrifice itself at the altars of profit. Those who profess themselves Christian, in the company of the witnesses of faith, are called to bear witness to and to join forces with everyone in cultivating a humanism inspired by the Gospel and moving along two fundamental tracks: acknowledging ourselves to be beloved children of the Father and loving one another as brothers and sisters.” (The Holy See — 3/4)

    Ferenc pápa, Budapest, Karmelita Kolostor, 2023. április 28.

    AR  – DE  – EN  – ES  – FR  – IT  – PL  – PT ]

    VIAGGIO APOSTOLICO DI SUA SANTITÀ FRANCESCO
    in UNGHERIA
    (28 – 30 aprile 2023)

    A teljes beszéd magyarul: https://katakombablog.com/wp-content/uploads/2023/04/ferenc-papa-a-karmelitaban.pdf

    Bárhogy is, bármilyen nyelven nézzük is, kétségtelen, hogy a Szentatya — bár udvarias, diplomatikusabb formában — ezt mondta:

    Arra hivatkozva, hogy a regnáló hatalom pénzt ad nektek az intézményeitekre, hogy segítette az üldözött keresztényeket, ti — Magyar Katolikus Egyház — nem köteleződhettek el mellette, politikai szempontból nem támogathatjátok, politikailag nem működhettek együtt vele (collateralismo), nem lehettek kollaboránsok. EZ PARANCS! Roma locuta, causa finita.

    Van annak valami diszkrét bája, ahogy a regim-elit tagjai reagáltak a Szentatya beszédére: mosolyogva, csillogó szemmel vastapsba törtek ki (⇒⇒ https://youtu.be/5yQDbTmUNBQ). A Szentatya láthatóan csodálkozott kissé: fölfögták ezek egyáltalán a szavaknak súlyát? Ők valószínűleg nem vagy nemigen — de a jelenlévő főpapjaink igen. Egészen világosan látszik az arcukon, a testtartásukon, némelyek lehajtott fején. Bizonnyal azon is el lehet gondolkodni, hogy a Szentatya, aki a középkori szentjeinket felsorolta és méltatta, miért nem említette az egyik legnagyobbat: Szent Gellértet. Pedig Szent Gellért velencei, Itáliában is jelentős a kultusza, közös olasz-magyar tudományos kutatás is folyik róla; Szent Gellért úgy vált magyarrá, hogy európai maradt, nem is szólva arról, hogy nagy mártírunk, akinek szobra igen látványosan magasodik Budapest fölé. Azaz minden adott, hogy példaként említse. Ha kimaradt, annak oka van. Szent Gellért az első csanádi püspök, Szent Gellért a Szeged-Csanádi Egyházmegye védőszentje, az ő nevét viseli például a Szent Gellért Fórum elnevezésű sportközpont is (és a többi, és a többi). Nem olyan nehéz kitalálni, hogy mi ez az ok…

    Hogy aztán ennek a megértésnek lesz-e következménye, lassan-finoman, de biztosan kihátrál-e a Magyar Katolikus Egyház az Orbán-rezsim mögül, egyelőre tudhatatlan. Történt viszont valami nagyon érdekes: Mint tudjuk, Orbán Viktor vette magának a bátorságot, és szemtelenül fenntartotta a Szentatyát, akinek szoros programja emiatt csúszott. Derült égből villámcsapásként ráeröltette a családját — ráadásul a tágabb értelemben vett családját: vőket, unokákat is –, hogy fotózkodhassanak vele, sőt rendkívül illetlen módon ezt még videóra is vette. Nos, ez a fénykép (főként az illetlen videó) nincs ott a Magyar Kurír honlapján. Van ott viszont valami más: a Szentatya gondolt egy nagyot, s rögtön ellensúlyozta: programon kívül fogadta Karácsony Gergelyt és családját, hivatalos fényképek, sőt még videó is készült — nem Karácsony Gergely készítette őket, hanem a nunciatúra, pontosabban a Vatican Media. Ezek a képek fönt vannak a Magyar Kuríron: https://www.magyarkurir.hu/hazai/ferenc-papa-nunciaturan-fogadta-karacsony-gergely-fopolgarmestert, a videó a Youtube-csatornájukon is. A csatornán ez az egyetlen olyan videó, amelyen a pápalátogatás kapcsán politikus szerepel:

    https://youtu.be/fQQBa8ZA1sY

    Márpedig a Magyar Kurír a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) félhivatalos hírportálja. Igaz, hogy a nuncius fölötte áll minden püspöknek, tehát amit ő kér, azt teljesíteni kell mindekinek. Kivéve természetesen a bíboros érseket, dehát ő soha nem volt afféle orbánista Viktor-imádó, meg aztán nem is ő a Püspöki Konferencia elnöke. Kérdés persze, hogy ez addig tart-e, amíg a Szentatya itt van, vagy végre tényleg szót fogad minden püspökünk Péter utódjának. Ez előbb-utóbb muszáj lesz, s nem csak azért, mert a Szentatya így akarja, hanem mert az Orbán-rezsim dicstelen összeomlása bizony maga alá temetheti a kollaboránsokat. Bizony megsérülhet a Magyar Katolikus Egyház.

    Muszáj lesz azért is, mert történt még valami: Az Apostoli Szentszék honlapján természetesen megtalálhatóak a hivatalos képek. A 100 hivatalos kép közül a 81. képen a Szentatya és Karácsony Gergely a családjával. Novák Katalin is ráeröltetett a Szentatyára egy családi fotózkodást, de sem az övé, sem Orbán Viktoré nincs itt. Az övék tehát nem hivatalos képek, nem a Szentszék szándéka szerintiek — a Karácsony-féle pedig a Szentszék szándéka szerinti. Különös ez a kép azért is, mert nem szokás egy pápalátogatás alkalmával családi képeket készíteni, ilyesmit elvárni nagyfokú illetlenség, szembemegy a kötelező protokollal, mert hiszen a Szentatya nem csak vallási vezető, hanem államfő, mégpedig olyan államfő, aki a nemzetközi diplomáciai rangsor csúcsán áll. Ha a Vatikán úgy döntött, hogy a szokástól eltérően egy pápalátogatás kapcsán hivatalosan családi képet közöl a Szentatya és egy politikus találkozásáról, akkor az bizony jelent valamit. Nem merjük azt mondani, hogy a Szentatya választott egy politikust a felhozatalból, de azt igen, hogy az Orbán-Novák manipuláció csődöt mondott: a fagyi visszanyalt…

    A Szentatyával szemben nem lehet — Európával szemben nem lehet.

    De hogy is gondolhatta azt bárki, hogy a Vatikán az Orbán-rezsim mellé áll Európával szemben? Az Európa Tanács Monitoring Bizottságának 2022. szeptember 26. napi jelentése, a jelentés kétharmadnál is nagyobb többségű elfogadása után? Azok után, hogy az Európa Tanács Parlmenti Közgyűlése teljes körű ellenőrzés alá vonja Magyarországot? Mielőtt a netán idetévedő Viktor-imádók szidni kezdenék Brüsszelt, sietek leszögezni: nem az EU (az más tészta) — az Európa Tanács. Nem az uniós közpénzek kapcsán (az más tészta) — az emberi jogok megsértése okán. A Szentatya, az európai egység elkötelezettje, a hívő katolikus alapító atyák által megálmodott egységes Európa ellenére az egységbontó Orbán-rezsimet támogatná? Épeszű emberben ez fel sem merülhetett volna — pedig ebben bíztak. Mondjuk így: ennyi eszük van…

    “Ezért elengedhetetlen, hogy újra felfedezzük az európai lelket: az alapító atyák lelkesedését és álmát, olyan államférfiakét, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni ahelyett, hogy a szakadékokat szélesítette volna.” (1./ 3. bekezdés) Ezek a Szentatya szavai — nem világos az Orbán-rezsim számára? Dehogynem.

    A Szentatya egyébként is már a legelső pillanatban leírta, mi a célja. A Köztársasági Hivatal emlékkönyvébe a kövekező bejegyzést tette:

    Krisztus


    Zarándokként és barátként érkeztem Magyarországra, ebbe a történelemben és kultúrában gazdag országba. Budapesten, a hidak és szentek városában egész Európára gondolok, és azért imádkozom, hogy – egységben és szolidárisan – korunkban is a béke háza és a befogadás próféciája legyen.

    Ferenc

    Ajánlott oldalak:

    A felszabadítás teológiája

    Ferenc pápa

    Katakomba-paktum

    Katolikus társadalmi tanítás

    Mondjátok meg annak a rókának

    Az Orbán-rezsimről / About Orban’s regime:

    Üdvözlettel a Katakomba-csoport nevében: Szigeti Boglárka

     
  • Ismeretlen's avatar

    Boglarka Szigeti 2020-05-23 - 01:56 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: , József Attila, Laudato si'   

    Mit tehetünk a biodiverzitás megőrzésért? 

     Megosztás 

    *

    • A lehető leghosszabb ideig használjuk a műszaki cikkeket.
    • Vásároljunk helyi árut, amit nem kell hosszú úton szállítani.
    • Akinek lehetősége van, alakítson ki élőhelyet a madarak számára, gondoljon etetésükre és itatásukra.
    • Fertőtlenítéshez és mosáshoz foszfátmentes tisztítószereket használjunk.
    • A kerti és szerves hulladékot komposztáljuk.

    Forrás: ⇒ Mária Rádió, 2020.05.22

    “Isten nevében kérlek titeket, védjétek meg Föld Anyát.”

    (Ferenc pápa)

    Image: ⇒⇒⇒

    Ajánlott:

    Laudato si’ (2015.)

    A Szentatya bolíviai beszéde (2015.)

    A Szentatya beszéde az ENSZ fenntarthatósági csúcstalálkozóján (2015.)

    Kertész leszek

    Üdvözlettel: Szigeti Boglárka

     
  • Ismeretlen's avatar

    Boglarka Szigeti 2020-04-11 - 15:29 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: , József Attila,   

    Kertész leszek / Je serai jardinier 

    Április 11. — József Attila születésnapja: a magyar költészet napja 

    11 April is the Day of Hungarian Poetry: József, Attila, the famous Hungarian poet, was born on this day in 1905, and it has been the Day of Hungarian Poetry 

    Kertész leszek

    Je serai jardinier /Française/

    Kertész leszek, fát nevelek,

    kelő nappal én is kelek,

    nem törődök semmi mással,

    csak a beojtott virággal.

    *

    Minden beojtott virágom

    kedvesem lesz virágáron,

    ha csalán lesz, azt se bánom,

    igaz lesz majd a virágom.

    *

    Tejet iszok és pipázok,

    jóhíremre jól vigyázok,

    nem ér engem veszedelem,

    magamat is elültetem.

    *

    Kell ez nagyon, igen nagyon,

    napkeleten, napnyugaton –

    ha már elpusztul a világ,

    legyen a sírjára virág.

    Je serai jardinier : des arbres à cultiver,

    au lever du soleil moi aussi me lever, 

    n’avoir rien pour m’inquiéter

    sinon la fleur que j´ai plantée.

    *

    Chacune des fleurs que j´ai plantées

    au rang des fleurs sera ma préférée,

    même l´ortie, à la bonne heure,

    tant elle sera vraie, ma fleur.

    *

    Pipe à la bouche, buveur de lait,

    à bonne renommée je veillerai de près,

    Le danger ne m´atteint plus guère,

    je me suis mis moi-même en terre.

    *

    Il le faut vraiment, oui, vraiment,

    et au levant et au couchant,

    quand le monde sera décombres,

    qu´il y ait une fleur sur sa tombe.

    József Attila (1925. április)

    Translation: Métayer, Guillaume (⇒⇒ српски/srpski;  ⇒⇒ română)

    Hungarian Catholic NGOs profilkép: virágzó mandulafácska, kis virágos gally

    József, AttilaLásd még / See also:

    Curriculum vitae + Español

    Favágó + Español, + English, + Română

    Gyönyörűt láttam + Italiano, + English

    Mondd, mit érlel… + Español, + English (2)

    Villonról meg a vastag Margotról szóló ballada (Translation) + Française

    *

    Koncz, Zsuzsa — lásd még / see also: Valahol egy lány +English; + Deutsch

    ***

    ⇑Tartalom⇑

    Üdvözlettel: Szigeti Boglárka

     
  • Ismeretlen's avatar

    Katakomba 2019-12-20 - 05:45 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: François Villon, József Attila, , ,   

    Bordély tán, hol szállásuk vagyon? 

    ⇓ Megosztás ⇓

    Villonról meg a vastag Margotról szóló ballada

    *

         Ha szeretem a szép lányt szolgamód,
    nem kell azért bugrisnak vélnetek.
    Javai fínom óhajra valók,
    csókjáért kardot, pajzsot viselek.
    Fazekat happolok, ha emberek
    jönnek, ellépek borért csendesen.
    Kerül gyümölcs meg sajt. S ha rendesen
    fizetnek, mondok: Jól ityeg bizony!
    Csak jőjenek, ha dürgésük leszen,
    e bordélyba, hol szállásunk vagyon.

         De megvannak a vijjogó bajok,
    ha pénz nélkül jön Margot hálni meg.
    Szivem halálra gyűlöli. Fogod
    mindjárt kabátod, szoknyád, réklidet,
    gyapjú gyanánt a zálogba vihedd!
    S kezét csipőre téve bőg nekem
    az Antikrisztus, hogy, Jézusra, nem,
    ő nem teszi! Hát jól képen kapom, –
    az orra fölött hordja kézjegyem
    e bordélyban, hol szállásunk vagyon.

         Majd megbékélünk; szellent rám nagyot
    – dagadtabb, mint a dongó – fölnevet,
    combom csapkodja, Gogo-z meg gagyog,
    öklével birizgálja fejemet.
    Mint bunda, alszunk, lévén részegek.
    S kelünk. Korog a hasa. Kényesen
    fölmászik rám, nyögök keservesen,
    a deszkánál is laposabbra nyom,
    ledérkedéssel tönkre így teszen
    e bordélyban, hol szállásunk vagyon.

    Ajánlás

    V ihar, fagy, dér, – megvan a kenyerem!
    I gy vesz az ember gubát az eben.
    L óg rajtam, pénzit megéri velem.
    L otyó, kurafi: passzolunk nagyon!
    O csmányoké ez ocsmány szerelem.
    N incs emberségünk, hát ne is legyen
    e bordélyban, hol szállásunk vagyon!

    Translation: József, Attila

    BALLADE
    DE VILLON ET DE LA GROSSE MARGOT.

    Se j’ayme et sers la belle de bon haict,
    M’en devez-vous tenir à vil ne sot ?
    Elle a en soy des biens à fin souhaict.
    Pour son amour ceings bouclier et passot.
    Quand viennent gens, je cours et happe un pot :
    Au vin m’en voys, sans demener grand bruyt.
    Je leur tendz eau, frommage, pain et fruict,
    S’ils payent bien, je leur dy que bien stat :
    « Retournez cy, quand vous serez en ruyt,
    En ce bourdel où tenons nostre estat ! »

    Mais, tost après, il y a grant deshait,
    Quand sans argent s’en vient coucher Margot ;
    Veoir ne la puis ; mon cueur à mort la hait.
    Sa robe prens, demy-ceinct et surcot :
    Si luy prometz qu’ilz tiendront pour l’escot.
    Par les costez si se prend, l’Antechrist
    Crie, et jure par la mort Jesuchrist,
    Que non fera. Lors j’enpongne ung esclat,
    Dessus le nez luy en fais ung escript,
    En ce bourdel où tenons nostre estat.

    Puis paix se faict, et me lasche ung gros pet
    Plus enflée qu’ung venimeux scarbot.
    Riant, m’assiet le poing sur mon sommet,
    Gogo me dit, et me fiert le jambot.
    Tous deux yvres, dormons comme ung sabot ;
    Et, au reveil, quand le ventre luy bruyt,
    Monte sur moy, qu’el ne gaste son fruit.
    Soubz elle geins ; plus qu’ung aiz me faict plat ;
    De paillarder tout elle me destruict,
    En ce bourdel ou tenons nostre estat.

    ENVOI.

    Vente, gresle, gelle, j’ay mon pain cuict !
    Je suis paillard, la paillarde me suit.
    Lequel vault mieux, chascun bien s’entresuit.
    L’ung l’autre vault : c’est à mau chat mau rat.
    Ordure amons, ordure nous affuyt.
    Nous deffuyons honneur, il nous deffuyt,
    En ce bourdel ou tenons nostre estat.

    Villon, François  (1461.)

    François Villon: Ballade de la grosse Margot — Featuring artist: Monique Morelli
    Francois Villon (József Attila): Ballada a Vastag Margot-ról — Elmondja: Gálffi László
    Francois Villon (József Attila): Ballada a Vastag Margot-ról — Előadja: Kaláka Együttes
    Hungarian Parliament
    Nincs emberségük — hát ne is legyen? Bordély ez, hol szállásuk vagyon?

    Kapcsoldó bejegyzések:

    Actus fidei

    Pártokraták, avagy a kereszténység legújabb védelmezői

    Találós aranyköpés

    Hogyan tovább, Magyarország?

    Help Hungary Please Help Us

    ⇑ Tartalom ⇑

     
  • Ismeretlen's avatar

    Boglarka Szigeti 2019-10-19 - 22:47 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: József Attila, , , ,   

    Mondd, mit érlel… / Dime, qué madura 

    Mondd, mit érlel…

    Dime, qué madura /español/

    Mondd, mit érlel annak a sorsa,

    akinek nem jut kapanyél;

    kinek bajszán nem billeg morzsa,

    ki setét gondok közt henyél;

    ültetne krumplit harmadába

    s nincs szabad föld egy kapa se,

    s csomókban hull a hajaszála

    s nem veszi észre maga se?

    *

    Mondd, mit érlel annak a sorsa,

    akinek öt holdja terem;

    lompos tyúkja kárál a torsra

    s gondjai fészke a verem;

    s igája nem zörög, sem ökre

    nem bőg elnyújtva – nincs neki –

    s mélyéről párolog a bögre,

    ha kis családját eteti?

    *

    Mondd, mit érlel annak a sorsa,

    ki maga él, maga keres;

    levesének nincs sava-borsa,

    hitelt nem ád a fűszeres;

    egy tört széke van, hogy begyújtson,

    repedt kályháján macska ül,

    ritmust lóbál az ajtókulcson,

    néz, néz, s lefekszik egyedül?

    *

    Mondd, mit érlel annak a sorsa,

    ki családjáért dolgozik;

    veszekszenek, kié a torzsa,

    és csak a nagy lány néz mozit;

    a nő mindig mos – lucsok holtja –

    szájíze mint a főzelék

    s a szigor a lámpát ha eloltja,

    csend fülel, motoz a setét?

    *

    Mondd, mit érlel annak a sorsa,

    ki a gyár körül őgyeleg;

    helyén a kapszlit nő kapdossa

    s elfakult fejű kisgyerek;

    s a palánkon hiába néz át,

    hiába cipel kosarat,

    szatyrot, – ha elalszik, fölrázzák

    s lebukik, hogyha fosztogat?

    *

    Mondd, mit érlel annak a sorsa,

    ki sót mér, krumplit, kenyeret,

    hozomra, újságpapirosba

    s nem söpri le a mérleget;

    s ritkás fény közt morogva rámol

    – az adó hosszú, nagy a bér –

    s mi haszna sincs, hiába számol

    többet a petróleumért?

    *

    S mondd, mit érlel annak a sorsa,

    ki költő s fél és így dalol;

    felesége a padlót mossa

    s ő másolás után lohol;

    neve, ha van, csak áruvédjegy,

    mint akármely mosóporé,

    s élete, ha van élte még egy,

    a proletár utókoré?!

    *

    *

    *

    József Attila (1932.)

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    para cuya azada no hay trabajo

    y de cuyo bigote no cuelga una migaja;

    aquel que está parado y lleno de ansiedad

    y que quisiera plantar patatas por un tercio,

    aunque no hay tierra libre para una azada más;

    aquel cuyos cabellos se caen en mechones

    sin que él mismo lo note?

    *

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    que tiene cinco yugadas para cultivar;

    aquel cuyas gallinas hirsutas cacarean por un grano

    y sólo de sus preocupaciones llena su bodega,

    (su yugo está silencioso, su buey no muge largamente,

    sencillamente porque no los tiene,

    y el fondo de su tazón sólo humea

    cuando da de comer a su corta familia)?

    *

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    que vive solo, con su único salario

    y un plato de sopa desabrida

    (el dueño del almacén no le da crédito,

    tiene una silla rota, buena para el fuego,

    en su estufa agrietada está sentado un gato,

    en sus manos oscilan las llaves de la puerta

    y después de contemplar la noche se acuesta solo)?

    *

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    que trabaja para su familia;

    aquel en cuya casa riñen por un troncho de col

    (únicamente su hija mayor puede ir al cine,

    la esposa siempre está lavando, muerta de suciedad;

    aquel en cuya boca siempre hay gusto a legumbres,

    y cuando el rigor apaga la luz

    el silenco afila las orejas y las sombras se mueven)?

    *

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    que da vueltas y vueltas en torno de la fábrica

    (en su lugar, una mujer hace cartuchos,

    o acaso un chico de cabeza pálida,

    y en vano el hombre mira a través de la cerca,

    en vano lleva en sus hombros la carga;

    si está dormido lo despiertan

    y si roba lo atrapan)?

    *

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    que pesa patatas, pan y sal –todo a crédito–

    y todo lo envuelve en papel de periódico;

    aquel que no arregla la balanza para robar

    y que, grunendo, ordena las mercancías en la luz escasa

    –fuertes son los impuestos, muy alto el alquiler–,

    aquel que no saca ninguna ganancia y en vano

    cobra más caro el petróleo de las lámparas?

    *

    Dime, ¿qué madura el destino de aquel

    que es poeta, siente temor y canta de este modo;

    su mujer friega el piso

    y él busca un trabajo de copista;

    su nombre, si lo tiene, no es más que una marca de fábrica

    –una marca de jabón, por ejemplo–,

    y su vida, si es que tiene otra vida,

    es la del futuro proletario? 

    *

    TranslationJamís, Fayad  (⇒⇒ english;  ⇒⇒  english)

    József Attila: Mondd, mit érlel… Részletek Elmondják: Bánffy György, Koncz Gábor, Sinkovits Imre, Básti LajosFilmtári katalógus  93. oldal 492.http://old.minap.hu/mivid.php?ext.a14655
    (Elmondja: ⇒⇒ Major Tamás)
    József Attila: Mondd, mit érlel… Elmondja: Visóczki László
    (Elmondja: ⇒⇒ Némethi Gábor)
    Timothy_Schmalz_Homeless_Jesus
    Timothy Schmalz: Homeless Jesus

    Szép versek:

    ⇒⇒ Magyar jakobinus dala / Hungarian jacobin song

    ⇒⇒ Passió / Passione 

    ⇒⇒ Gyönyörűt láttam / Ho visto una meraviglia 

    ⇒⇒ Favágó / El leñador 

    Ajánlott oldalak:

    Katakomba-paktum (1965.)

    A felszabadítás teológiája (1965 -) 

    Az ellenállás joga és módjai (⇒⇒Nyomtatható változat /Pdf)

    ⇑Tartalom⇑

    Help Hungary Please Help Us

    Üdvözlettel: Szigeti Boglárka

     
  • Ismeretlen's avatar

    Boglarka Szigeti 2019-03-15 - 01:33 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: József Attila, , , ,   

    Gyönyörűt láttam / Ho visto una meraviglia 

    ⇓ Megosztás ⇓


    Gyönyörűt láttam

    Gyönyörűt láttam, édeset,

    elképzeltem egy gyenge rózsát.

    Elbámészkodtam s rám esett,

    mint nagy darab kő, a valóság.

     

    Ám ez a kő is képletes.

    A legjobb, ha mindent kimondok.

    Igy oktatnak ügyeletes

    és tanulságos napi gondok.

     

    Lám, ösztönöm helyes nyomon

    járt, amikor bejött az ember.

    “Kikapcsolja a villanyom” –

    ez zúgott bennem, mint a tenger.

     

    A kés ott volt az asztalon

    – éppen a ceruzám hegyeztem –

    ha ezt az embert leszurom,

    tudom, mindennel kiegyeztem.

     

    El voltam keseredve. Hát.

    Minden sötét és szomorú lesz.

    Állat védheti otthonát;

    hanem másfajta háború ez.

     

    Fegyvert ragadni gyengeség:

    megöl az ellenség és megver

    s elszáll rólam a kedves ég.

    Jogállamban a pénz a fegyver.

     

    A hadviselés itt ma más.

    A hős a kardot ki se rántja.

    Bankó a bombarobbanás

    s mint fillér, száll szét a szilánkja.

     

    Igy okoskodtam s jónapot

    kivánva elhuzódtam oldalt

    s este a nyájas csillagok

    rámnevettek a teli holddal.


    Ho visto una meraviglia /italiano/

    Ho visto una meraviglia, deliziosa,

    ho immaginato una rosa delicata.

    Mi son distratto e come un grosso

    macigno, la realtà mi piombò addosso.

     

    Ma anche ‘sto macigno è simbolico.

    La cosa migliore è se dico tutto.

    Così m’ammoniscono i solerti

    e istruttivi problemi quotidiani.

     

    Beh, quando è entrato quell’uomo,

    il mio istinto mi suggeriva giusto.

    “Mi staccherà la corrente” –

    come un mare mi ronzava dentro.

     

    Il coltello stava là sul tavolo,

    – stavo giusto temperando la matita –

    so già, se accoltello quest’uomo,

    mi sarò riconciliato con il mondo.

     

    Certo, ero veramente disperato.

    Sarebbe diventato tutto triste e buio.

    L’animale può difendere la sua cuccia,

    ma questa è tutt’altro tipo di lotta.

     

    Passare alle armi è debolezza:

    il nemico mi uccide mi sconfigge

    e mi abbandonerà il ridente cielo.

    Il capitale, è l’arma, nello stato di diritto.

     

    Qui oggi è diversa la belligeranza.

    L’eroe non sguaina la sua spada.

    La bomba, è la banconota che esplode,

    volano i centesimi come le schegge.

     

    Così almanaccavo e augurando

    buon giorno mi son scansato,

    e a sera mi sorridevano le stelle

    ammalianti e la luna dal cielo.

    Translation: Cikos Ibolja    (⇒⇒ English)

    József Attila: Gyönyörűt láttam (Elmondja: Varga-Huszti Máté      ⇒⇒Elmondja: Csermalmi György)

    ********

    Üdvözlettel: Szigeti Boglárka

    ⇑Tartalom⇑

     
  • Ismeretlen's avatar

    Boglarka Szigeti 2019-02-20 - 00:07 Közvetlen hivatkozás | Hozzászólás
    Címke: József Attila, , ,   

    Favágó / El leñador 

    ⇓ Megosztás ⇓

    Favágó

    El leñador /español/

    Vágom a fát hűvös halomba,

    fényesül a görcse sikongva,

    zúzmara hull szárnyas hajamra,

    csiklándani benyúl nyakamba –

    bársonyon futnak perceim.

    Corto la leña, crece el montón fresco.

    El nudo, chirriando, resplandece.

    Sobre mi pelo alado cae escarcha

    y luego me hace cosquillas en la nuca.

    Corre mi tiempo sobre terciopelo.

    Fönn, fönn a fagy baltája villog,

    szikrádzik föld, ég, szem, a homlok,

    hajnal suhint, forgács-fény röppen –

    amott is vág egy s dörmög közben:

    tövit töröm s a gallya jut.

    En lo alto reluce el hacha de la helada.

    Chisporrotean tierra y cielo, ojos y frente.

    Cimbra el alba, vuelan luces-astillas.

    Allá otro leñador, gruñendo, agita el hacha.

    He devastado el tronco; sólo tendré las ramas.

    -Ejh, döntsd a tőkét, ne siránkozz,

    ne szisszenj minden kis szilánkhoz!

    Ha odasujtsz körül a sorshoz,

    az úri pusztaság rikoltoz –

    a széles fejsze mosolyog.

    ¡Vamos, golpea alegremente el duro tronco!*

    Que no te asuste ya la más pequeña astilla.

    Si asestas el hachazo en el sitio debido,

    el senorial desierto crujirá

    y el hacha gruesa sonreirá.

    József Attila (1929.)

    Translation: Jamís, Fayad  (⇒⇒ english;  ⇒⇒ română)

    ***

     

    ***

    *El poeta emplea el vocablo húngaro’tőke’ que significa, a la vez, tronco y capital.
    József Attila: Favágó – Elmondja: Latinovits Zoltán

    ******************************

    Üdvözlettel: Szigeti Boglárka

    Ajánlás:
    Kuno Füssel und Michael RammingerDem Kapital an die Wurzel ⇒⇒ Magyarul

    A felszabadítás teológiája (1965 -)

    ⇑Tartalom⇑

     
c
új bejegyzés készítése
j
következő bejegyzés / következő hozzászólás
k
előző bejegyzés / előző hozzászólás
r
Hozzászólás
e
Szerkesztés
o
hozzászólást mutat / elrejt
t
Vissza a lap tetejére
l
belépéshez
h
segítséget mutat / elrejt
shift + esc
Megszakítás