Katakombablog

Mr. President debütál

Még nem jogerős a választási eredmény. Még nem képviselő. Még nem miniszterelnök. De már megtette. A hátunk mögött, anélkül, hogy legalább közölte volna az Isten adta néppel. Ha már előre nem kérdezte meg, hogy akarjuk-e, legalább utólag szólt volna egy árván maradott szót. Ha másért nem, legalább az illendőség kedvéért. Merthogy nem egyedül került trónra: ott voltunk jóval több mint hárommillióan. Ezrek ezer kilométerekről jöttek haza, ezrek ezer kilométereket tettek meg egy konzulátusig, tízezrek adták szívüket, lelküket, idejüket, erejüket, pénzüket, hogy sikerüljön a lehetetlen. Ennyit csak megérdemeltünk volna…

Merthogy nem holmi jelentéktelen dologról van itt szó. Mr. President meghívott mihozzánk egy háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűntettekkel gyanúsított, nemzetközileg körözött személyt. Az megörülve a meleg szavaknak, boldogan elfogadta a meghívást. Nem akármikorra szólt a meleg szavú meghívás, hanem 2026. október 23. napjára, a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára. Nem mellesleg a nemzeti ünnepre. Most hirtelen nem tudnék mondani olyan európai miniszterelnököt vagy államelnököt, kormányfőt vagy államfőt, aki meghívta volna ezt a személyt a hazája nemzeti ünnepére. Bár a mi másik presidentünk meghívta mihozzánk, dehát attól a presidenttől bármi kitellett, viszont szomorúan legyen mondva: legalább nem a nemzeti ünnepre. Most meg ott lesz minálunk a körözött gyanúsított a VIP-páholyban. Piros szőnyeg, virágeső.

Jöhet nyugodtan, minálunk nem éri semmi baj, nem fogjuk letartóztatni, mert ránk nem vonatkozik ez a holmi körözés vagy mifene. Azt úgyis egy jelentéktelen gittegylet rendelte el, úgy hívják, hogy Nemzetközi Bűntetőbíróság, nicknevén ICC. Bocs: mi még tagja vagyunk, még csak zajlik a kilépési folyamat, ha jól tudom, a kilépés június 2-án válik véglegessé. Addig megállíthatnánk a folyamatot, tehát nem muszáj az egész kilépési cirkuszt végigvinni, volt ilyesmire precedens több ország esetében is. Talán az egyik legismertebb példa Gambia esete: 2016-ban a regnáló elnök kilépési eljárást kezdett, 2017-ben az új elnök visszavonta a döntést, amit a nemzetközi közösség kimondottan üdvözölt. Gambia pedig továbbra is tag maradt. Tehát lehetséges: Mr. Presidnet egy úri gesztussal a Parlament elé terjeszti a kilépés visszavonását, a Parlament jóváhagyja, elküldik a Bírósághoz, oszt annyi. Mivel az új parlament május közepére biztosan föláll, május harmadik hetében már mehet is a visszavonó levél. Aztán most ne felejtsék ám el ki is hirdetni! Az ENSZ és az EU meg örül nekünk.

Mr. President vagy rosszul tudta, vagy nem mondott igazat a sajtótájékoztatón, amikor is azt állította — úgy bele a kamerába, bele a szemünkbe –, hogy a folyamatot nem lehet félbeszakítani, aztán majd, ha kilépünk, visszalépünk. Egyszer. Majd. De meg lehet szakítani. És lehet igazat is mondani. A politikus nem szükségképpen szinonímája a hazugnak.

Meg aztán elvárás is az EU-ban, mármint ez a gittegylet-tagság. Tagja minden uniós ország. Viszont tagság ide vagy oda, az EU próbálgatja szankcionálgatni a körözött egyén államát, de eddig nemigen sikerült neki, merthogy mi feszt megvétóztuk. Mármint a szankciókat. Merthogy Magyarország bot a küllők között. Volt. Van?

Mr. President a meghívóval szembemegy az EU-val, az ENSZ-szel, a Vatikánnal, s ha számít valamit egyáltalán, a szavazói elsöprő többségével: több millió magyarral.

Hogy miért is muszáj nekünk már megint botnak lenni a küllők között? Hogy jön ez ki jóra nekünk? Mi a jutalmunk ezért? Az illető körözött egyén körül elfogyott a levegő, szinte már csak a trampli nevű és szintű vénember a “barátja”. Meg Mr. President. A körözött illető barátja viszont nem lehet barátja az EU-nak is. Ami bizony azt jelenti, hogy körülöttünk is el fog fogyni a levegő. Már megint. Csak megmarad a kérdés: miért kell ez nekünk?

Kérdés az oka is. Miért hívta meg? Pont őt. Nyilván nem fogom megtalálni a választ, csak találgatni tudok:

• A körözött egyénért és/vagy annak államáért dobog a kicsi szíve. Nem Magyarországért.
• A körözött egyéntől és/vagy érdekkörétől rengeteg pénzt és különféle titokzatos támogatást kapott a kampányához. S most benyújtották a számlát.
• A körözött egyén kezében van valami, ami nagyon veszélyes Mr. Presidentre nézve. Vagyis Mr. President zsarolt, fogott ember.
• Kocsmai szintű erőfitogtatást ad elő, hogy megmutassa a leköszönő presidentnek: még az ő egykori “barátját” is megszerezte. Beee…
• Politikai megfontolás van mögötte: Erősnek akar látszani az EU előtt, hogy a zsaroló pozíciójában tarthassa továbbra is Magyarországot. A körözött “barát” és/vagy állama ellen nem lépünk, vétózni fogunk, kivéve, ha… És azt hiszi butuska fejjel, hogy nem lesznek következményei. Pedig de.

Hogy mi fog történni október 23-án? Nyilván ezt sem tudom, csak találgatok:

• Tényleg tagjai maradunk / leszünk a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, s ennek okán a Ferihegyen letartóztatják a körözött egyént. Az illető egyén híres és hírhedt titkosszolgálata meg tétlenül nézi. És ha nem?
• A magyar külügy lemondja a meghívást. Az illető körözött egyén és méltán világhírű titkosszolgálata nem veszi zokon, nem érzi megalázónak. És ha mégis?
• Az illető körözött egyén lemondja a látogatást, mert mégis inkább a másik presidentet szereti. Vagy nem ér rá, mert választások előtt áll. Vagy bomba robban valahol, és sürgősen népeket ment. Vagy megbetegszik. Vagy akármi. S ez nem lesz blama, nem lesz presztízsveszteség, emelt fővel lehet viselni a megaláztatást. Magyarország megalázását.
• Eljön az illusztris vendég, haja szála sem görbül minálunk, fogadjuk nagy tisztelettel, integet a nemzeti ünnepünkön a tribünről. Mr. Presidenttel együtt. A magyar nép lelkes ovációban tör ki, mert hiszen mekkora öröm a körözött egyén jelenléte. És ha nem?

Bajnak baj, bármelyik válasz is az igaz. Ám az igazi baj még csak nem is ez. Hanem a sunnyogás, a sunyítás, a nem-vállalás, a nem-kiállás, a nem-megmagyarázás, az hogy Mr. President nem merte szemből szembe megmondani a népnek. Úgy kellett megtudni a körözött egyén nagykövetségétől. Merthogy az meg világgá kürtölte rögvest. És Mr. President még most sem mer szólni.

Aztán majd jő a nagy rácsudálkozás.

Gyáva népnek nincs hazája — gyáva presidentnek nincs népe.

*