Az utókornak…

Hisz tudjuk mi, hogy csúnya dolog egy honlap cikkét csak úgy bemásolni.  Nézzék el nekünk, a végső kétségbeesés késztet erre minket! Arra gondolunk, ha egyszer majd — és úgy tűnik, nem is olyan sokára — megkérdezi valaki: “mivé lett Mária Országa?miért üresek a katolikus templomok?”, akkor választ találjon. De ha majd azt kérdezi egy túlélő, bujdosó katolikus, “miért hagytuk, hogy így legyen?”, neki ugyan mit is mondhatunk?

De tényleg: Miért hagytuk?! Meddig hagyjuk?!

Érti itt azt valaki, hogy a gnosztikus rezsim szükségszerű — és bizony nagyon csúfos — bukása maga alá temeti a kollaboránsokat? A nyilvánvaló bolondokat is. De a nyilvánvaló okosokat is. Akik mindhiába hivatkoznak arra, hogy “de kérem, felújítottuk a templomot”. Igaz — de ugyan mi célból? Nem mindegy annak az üres templomnak? Mert azt érti mindenki, aki keresztény, hogy a gnózis a Sátán útja. Aki pedig a Sátán útján lévő rezsimet szolgálja, az nem egy kádári ateista rezsimet szolgál, hanem annál sokkal-sokkal szörnyűbbet. Mert az ateizmus csak ateizmus. A gnoszticizmus pedig sátánizmus. Az ateistával van párbeszéd, van jó célokért való együttműködés — a sátánistával nincs! Azért nincs, mert a gnosztikusok urával, a Sátánnal nincs!

Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is. (Mt 6,24)

Aki pedig nem szolgál, de hallgat — még mindig hallgat! –, az maga is cinkos. A harminc ezüst iszonyú sokba fog kerülni.

Katolikusok vagyunk. Hívők, komolyan vesszük a vallásunkat. Tiszteljük a hierarchiát, soha le nem írtunk egyetlenegy kritikus szót sem az egyházunkról. Ha gondoltunk is valamit valamiről, a nyilvánosság előtt soha szóvá nem tettük. De ezt már nem lehet szó nélkül hagyni — ez már a hit alapjait rengeti meg. Már régen nem politikai kérdés csupán, sajnos már régen a hit kérdése is. Talán hiba volt hallgatni, de talán még nem késő.

Érted haragszom, nem ellened: Jézus Krisztus Egyháza. Térj eszedre, míg nem késő!

A bemásolt cikk:

FORRÁS: Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, 2019. december 19. (https://www.pfla.hu/?q=news/10057#)

„MEGJELENT EGY ANGYAL, KÉRDEZTE, HOVA JÖVÖK…”

DECEMBER 19.

Ünnepi díszbe öltözött a Puskás Akadémia labdajátékcsarnoka – együtt ünnepelt közösségünk akadémiánk hagyományos évzáróján, ahol ezúttal is díjaztuk a 2018/2019-es bajnoki és iskolai idény legkiválóbbjait. Idén velük ünnepelt Böjte Csaba is.

„Magyar karácsony fekete-fakója / És minden, ami mostani, múljon, / Száz pici gyertya gyújtatlan gyúljon, / Csillagos álom pelyhes takarója. / Álom, álom karácsonyi álom!” – Sík Sándor Karácsonyi álmával, Sipos Gábor szavalatával vette kezdetét akadémiánk karácsonyi évzáró ünnepsége, kollégiumunk helyett immár másodjára a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontjában. Az elmúlt bajnoki szezon legszebb puskásos találatainak, valamint a XII. Puskás–Suzuki-kupa legemlékezetesebb momentumainak felelevenítését követően akadémiánk kuratóriumának elnöke szólt az ünneplőkhöz.

„A tizenharmadik karácsonyunk a mostani, emlékszem az elsőre, amikor még csupán negyvenen ünnepeltünk – idézte fel a kezdeteket Mészáros Lőrinc. – Ilyenkor rendre visszatekintünk az elmúlt évre, évekre. Sok mindent elértünk az elmúlt több mint egy évtizedben, a labdarúgásban a sikert az eredmények mutatják: kizárólag fiatalokból álló NB III-as csapatunk a harmadik lett a bajnokságban, utánpótláscsapataink arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek. U17-es labdarúgóink évről évre helytállnak a Puskás–Suzuki-kupa világklasszis csapatai között, NB I-es csapatunk pedig ugyancsak jól teljesített a bajnokságban. Négy akadémistánk kapott helyett első csapatunk kezdőjében, s öten ülnek játékra készen a kispadon – azt hiszem, ezt Magyarországon egyik élvonalbeli klub sem mondhatja el. Közel negyven utánpótlásjátékost adunk a korosztályos válogatottnak, s idén Nagy Zsolt, akire a térség szülöttjeként különösen büszkék vagyunk, bemutatkozhatott a felnőttválogatottban, melyben két másik egykori puskásos is szerepet kap. Volt hát értelme az elmúlt tizenhárom évnek – fogalmazott kuratóriumi elnökünk –, volt sok siker és öröm, de hisszük, hogy még ennél is többet kell dolgozni, s akkor még ennél is többet érhetünk el. Célunk, hogy labdarúgóink egyéni képzését helyezzük fókuszba, s hogy fiataljaink erősebb, magasabb osztályban is pallérozódhassanak. Köszönet az akadémia munkatársainak, egy ilyen jó team kell ahhoz, hogy a gyerekeink fejlődjenek, s köszönet a támogatóknak, az MLSZ-nek és a magyar kormánynak. Szép évet zártunk, de még ennél is szebb évet kívánok magunknak!”

Akadémiánk ünnepsége ezután a Dévai Szent Ferenc Alapítvány előadásával, A muzsika hangja című darab részletének bemutatásával folytatódott, s aztán Karácsony János zenélt.

Majd a hagyományoknak megfelelően akadémiánk közössége – akadémiánk elnöke, Mészáros Lőrinc; akadémiánk igazgatója, Takács Mihály; kollégiumunk vezetője, Kiss Zoltán; a felügyelőbizottság elnöke, Jakab János; klubigazgatónk, Tóth Balázs; szakmai igazgatónk, Liszkai Dezső – kitüntette azokat a játékosokat, akik az elmúlt idényben a futballpályán vagy épp az iskolapadban a legjobbjukat nyújtották. Elismerésben részesült az akadémia legjobb edzője, legjobb játékosa, legjobb kapusa, legjobb tanulója, s díjaztuk az egyes korosztályok legkiválóbbjait is: az év játékosait és gólvágóit, valamint a legjobb tanulmányi eredménnyel büszkélkedőket is.

A díjazottak a következők:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Az év edzője: xxxxxxxxx
Az év játékosa: xxxxxxx
Az év kapusa: xxxxx (a díjat Oláh János adta át)
Az év legjobb tanulója: xxxxx

A Sallai Roland-díj kitüntetettje: xxxxx (a díjat Vincze István adta át)

Az év legjobb saját nevelésű játékosa az NB I-ben: xxxxx

Az év játékosai korosztályonként:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A gólkirályok korosztályonként:

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A legjobb tanulók:  xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

A kitüntetések átadása után edzőink elevenítették fel az elmúlt szezon általuk legszebbnek tartott pillanatait, majd újra Karácsony Jánost hallhattuk, s megtudhattuk, mi történik, „Ha eljönnek az angyalok”. Aztán Kecskés Péter kollégiumi nevelő ült a zongorához, s labdajátékcsarnokunk lelátójáról egybesereglettek növendékeink, hogy – Karácsony János közreműködésével – együtt szólaltassák meg az „Ajándék” című dalt. „Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek. Gondolkodtam, mit is adhatnék neked, amit csak én adhatok, amiről te is tudod, hogy igazán én vagyok…” – csendült fel a Piramis slágere labdarúgóink előadásában. Majd Takács Mihály igazgató lépett a színpadra, s köszönetképp támogatásáért átadta ajándékát, az akadémiánk szakembereinek összefogásával készült módszertani kiadványt Mészáros Lőrincnek.

Ünnepségünk zárásaként Böjte Csaba ferences szerzetes szólt akadémiánk közösségéhez:

„Ha hiszik, ha nem, tegnap a dévai templomban imádkoztam, s megjelent egy angyal. Megkérdezte, hova jövök, s elmondtam. Erre azt mondta, kérhetek három dolgot.

Elmondom, hogy mit kértem. Először is azt, hogy az akadémia karácsonyfája alá egy csomagba legyen berakva a reményből, a bátorságból, a kitartásból, amellyel Jézus a világba jött. Meg kell váltani a világot, el kell mondani az embereknek, hogy jobb békében és szeretetben élni. Igent mert mondani a Mennyei Atya tervére, el mert jönni, hitte, hogy meg lehet ezt csinálni, bízott az Úristen négy és fél milliárd éve futó Föld nevű projektjében. Nem szaladt haza sírva, hogy te, Mennyei Atya, tényleg azt hitted, hogy ezek engem várnak? Nem kellünk mi senkinek, valahogy megszülettem egy istállóban, az állatok majdnem letapostak, Heródes még a katonáit is rám küldte, hát te teremtetted, akkor váltsd is meg őket! Nem mondja ezt, hanem leküzdi a nehézségeket, s végül csak kimondja: beteljesedett!

Második kérésem számotokra az angyalhoz az volt, hogy milyen jó lenne, ha 15 millió magyar akadémiája volnánk, ha minél többen sportolnának a Kárpát-medencében, mert a templom akkor szép, ha tele van, ez az akadémia is legyen hát tele!

A harmadik kérésem pedig az volt, hogy legyen minél több gól, végül is egy akadémia attól működik. Szívem minden szeretetével imádkoztam ezért.”

Csaba testvérrel aztán akadémiánk egész közössége együtt imádkozhatott – évzáró ünnepségünk közös imádságunkkal ért hát véget.

Vége a cikknek (is)

***

Ha valaki azt állítja, hogy egy angyallal ilyesmiről beszélt a templomban, s az angyal felajánlotta, hogy teljesíti három kívánságát, akkor egészen bizonyos, hogy nem angyallal beszélt. Mi katolikusok hisszük, hogy vannak angyalok, hisszük még azt is, hogy létezhetnek magánkinyilatkoztatások, magánjelenések, hisszük, hogy nem kizárt, hogy egy angyal tényleg megjelenik egy embernek. A jelenés azonban akkor és csak akkor lehet valódi, akkor lehet Istentől való, ha az angyal szavai nincsenek ellentétben Jézus Krisztus kinyilatkoztatásával, az Egyház hitével. Az eddigi tapasztalataink szerint angyalok még sohasem ajánlották fel senkinek, hogy teljesítik három kívánságát (vagy akár csak egyet is), mivelhogy ez afféle tündérszokás, s mint ilyen nem a kereszténységhez, hanem a népmesékhez tartozik. Nem is szólva arról, hogy angyalok még soha senkivel sem folytattak diskurzust fociakadémiákról (vagy bármilyen sportról), s még soha egyetlen jelenésre kiválasztott személy sem kért gólokat az angyaltól. Ha eddig a Jóisten ilyesmiért nem küldött közénk angyalt, akkor ezután sem fog. Miből következően Böjte Csabának nem jelent meg az angyal. Ebből három dolog is következhet:

  • Valóban megjelent egy szellemi lény, aki magát angyalnak hazudta. Böjte Csaba nemcsak szerzetes, hanem tanult pap is. A magát angyalnak hazudó lény viselkedéséből, szavaiból azonnal tudnia kellett (volna), hogy Gonosz Lélek jelent meg, s azonnal el kellett (volna) utasítania a lényt, imádkoznia kellett (volna), s végső esetben segítséget kellett (volna) kérnie egy paptársától, a rendfőnökétől, esetleg a püspöktől.
  • Nem jelent meg semmilyen szellemi lény, Böjte Csaba csak képzelte a jelenést, s mivel látta az ott sem lévő lényt, sőt beszélgetett is a nem-létező lénnyel, sajnos hasadásos elmebajban szenved. Ezt a típusú hasadásos elmebajt vallási tébolynak hívjuk, de mivel nemigen alakul ki a normális keresztény hiten belül, erősen vélhető, hogy ún. gnosztikus vallási téboly (másik nevén: okkult elmebaj) a szóban forgó betegség. Meg kell jegyeznünk, hogy az angyal-megjelenés nem szokatlan a fidesz-gnózis hívői között, s szinte természetes az antropozófusoknál (vö. pl. az antropozófus Jókai Anna “angyal-haknizásait”), mivelhogy belebolondultak a gnosztikus babonáikba. Bárhogy is: Böjte Csabának azonnal orvosra van szüksége, mert ez csak a kezdet, az állapota rohamosan romlani fog.
  • Nem volt semmilyen jelenés, Böjte Csaba ilyesmit nem is képzelt, Böjte Csaba épelméjű. Azaz füllentett. Nem azt mondjuk, hogy hazudott, mert a cél inkább csak a jópofiság lehetett. Valamiért úgy vélhette, hogy könnyed-kedves vicc, amit senkit sem vesz komolyan. Pedig dehogynem! Advent volt — kimondottan előkarácsonyi ünnep. Az angyali jelenés két szempontból is a hitünk lényegéhez tartozik: angyal köszöntötte Máriát, hírül hozva a Gyermek fogantatását; angyalok adták hírül a pásztoroknak, hogy megszületett a Gyermek. Az angyal a karácsony misztériumának — úgymond — központi szereplője. Ilyesmivel nem viccelünk, mert az angyallal való viccelődés nem vicc, hanem nyílt blaszfémia. Nemcsak a karácsonyi ünnepkörben, hanem az év minden egyes napján is, viszont adventkor különösképpen. És látnunk kellett még ezt is: egy katolikus pap a nyílt színen hitünk legmélyebb titkával szórakozik. Adventkor sárba tapossa az angyalt. De ez még nem volt elég! Sárba tapossa a templomainkat is: egyenesen templommal azonosítja a fociakadémiát: “mert a templom akkor szép, ha tele van, ez az akadémia is legyen hát tele!” Érdemes képeket is nézegetni erről a híres templom-sportakadémiáról meg az édesegy társáról, a Panchó Aréna szentélyről (pl. itt is; itt is). Ennyire egyértelműen az antropozófia (pontosabban: a makoveczi antropozófia) jegyeit magán viselő, már-már feltűnő gnosztikus szimbólumokkal terhelt sportépület nemigen van a világon. Maga az épület — akár a Panchó Aréna — nyomasztó, frusztráló, szinte félelmet gerjesztő, ahogy egyébként minden gnosztikus épület. Esztétikailag is otromba, bumfordi, aránytalan — egyszóval: szörnyű. A templom nem ilyen, nem lehet ilyen (kivéve sajnos a gnosztikus-antropozófus Makovecz templomait). A templom ugyanis istentiszteleti hely. Igaz, hogy a sportstadion is az volt egykoron: bár főként Zeusz kultuszhelye, de a bejáratánál Hermész szobra állt.  Annak a “Hermész-pásztor”-nak a szobra, akire végső soron a hermetikusok és gnosztikusok visszavezetik babonás tévhiteiket. Nálunk már régi divat a stadionok fölszentelése, sőt a stadionok “szentély”-nek való nevezése is, de azért az még nem történt meg eddig, hogy egy katolikus pap nyíltan a templommal azonosítson egy focistadiont. Itt csak a blaszfémiát elkövető személye a meglepő, mert maga a blaszfémia sajnos nem. A blaszfémia ugyanis régi, begyakorolt szokása a Viktor-imádóknak, így pl. kifejezetten erre szakosodott a 888.hu “Best of Viktor” nevű csapata is. Tudjuk jól, hogy Orbán Viktor zsigeri gyűlölettel van a keresztények iránt, gyűlöli Jézus Krisztust, ahogy arról számtalanszor tanúbizonyságot tett a rendszerváltás első országgyűlésén. Tudjuk, hogy semmit sem változott, csak most már ügyesebb: magukat a keresztényeket veszi rá a kereszténység gyalázásának eltűrésére, sőt újabban már a kereszténység kifigurázására is. Bizony az a kérdés: Jézus Krisztus vagy Orbán Viktor? Senki sem szolgálhat két úrnak… Mert ha megteszi, előbb-utóbb gyalázni fogja az angyalokat, a templomokat, a végén még talán az Urat is. Ez a piros vonal: innen az út nincs tovább, mert ami “tovább” van, az a Pokolba vezet.
  • Végül volna még egy negyedik, nem igazán remélt lehetőség:  a cikk hazudik, nem mondott ilyet — ilyet nem tett — Böjte Csaba. Mi a magunk részéről csak ebben tudunk bízni egyre fogyó reménnyel:

Csaba testvér, ugye nem igaz?!

[A kédésünkre közben megjött a válasz Böjte Csabától: igaz. A válasz ismeretében döntöttünk úgy, hogy ezt a bejegyzésünket megosztjuk szerte a közösségi médiában, kérve az olvasót is a megosztásra.]

Best of Viktor: Orbán Viktor mint Szentháromság imádása (Dürer Lanauer-oltára alapján)
A képet készítette: Best of Viktor (=888.hu) ⇒⇒

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Ajánlott olvasmány: https://katakombablog.files.wordpress.com/2019/05/save-our-souls.-hungaria.pdf (Tanulmány az Orbán.rezsimről)

Javasolt oldal: https://katakombablog.com/s-o-s-hungaria/ (ENGLISH)

Javasolt honlap: http://soshungaria.mozello.eu/ (Rezümé: Tanulmány az Orbán-rezsimről)

Javasolt blog: https://fideszgnosis.wordpress.com/

***

Help Hungary Please Help Us

⇑ Tartalom ⇑